13.fejezet - Veszekedés

..::Hope::..

Tegnap egész nap jól éreztem magam Jc családjánál estéig . Nem tudom hogy miért is buktam ki annyira azon hogy megbámultak , talán azért mert nem szoktam hozzá. Azzal hogy azt mondják hogy én vagyok az egyik leghatalmasabb boszorkány nagyon rosszul érzem magam és feszengeni kezdek , és azt érzem hogy én ezt nem fogom tudni megcsinálni. Tegnap nem akartam ezt elmondani Jcnek , de nem is tudom hogy miért . Teljes szívemből megbízok benne , de ezt nem akartam senkivel sem közölni. 

Reggel mikor felkeltem Jc még aludt és sötét volt. Ránéztem az órára és hajnali 4 óra volt. Próbáltam vissza aludni de nem sikerült. Ezért óvatosan kikeltem Jc mellől és az ablakához léptem . Láttam hogy nem sokkal lejjebb van egy olyan rész ahol ki lehet ülni , szóval kimásztam az ablakon , leugrottam és leültem a szélére és csak néztem a tájat.
Nem tudom milyen régóta ülhettem kint és csak bámultam a tájat , meg a néhol elhaladó kocsikat , mikor valaki behuppant mellém.
-Látom rátaláltál az én kis rejtekhelyemre.-mosolygott és magához ölelt. Adtam neki egy csókot majd együtt figyeltük a felkelő napot.
-Jc mikor megyünk vissza ? Tudom hogy bunkó kérdés , de szerintem nem bír engem a családod. -mondtam kicsit szomorkásan. Ő csak megfogta a jobb csuklóm amin a madárkák voltak és megsimogatta az úgymond heget ,ami  egy gyönyörű tetkóra hasonlított.
- Téged nem lehet nem szeretni. Ha ők nem szeretnek , nem tudok ezzel mit kezdeni sajnálom ...-mondta a hangjában semmi szomorúsággal ami engem szomorított el. Megfogta az arcom és maga elé emelte .
-Én szeretlek. A többiek nem érdekelnek. -mosolygott .
-Te még hajnalban is aranyos vagy . -mondtam neki mosolyogva.
-A napfelkelte után indulunk. Rendben ? Elköszönök a tesóimtól anyuéknak meg hagyok egy lapot. Már hagytam nekik egyet még annó 3 éve . Most is megértik. -mosolygott felém.
-Jaj Jc ! Miattam nem kell összeveszned a szüleiddel. -fordultam felé , és beleültem az ölébe hogy nehogy lehuppanjunk.
-Nem veszek össze velük . Amúgy is csak azért nem mondtam hogy fordulj vissza tegnap , mert hiányoztak a testvéreim. -mosolygott a semmibe.
-Szeretlek . -mondtam neki teljesen őszintén . Ő elmosolyodott és megpuszilta az arcom .
-Jó , mert én is téged .

..::Jc::..

Miután megnéztük a napfelkeltét , visszamentünk a szobámba és összepakoltunk. Én gyorsan beszaladtam a srácok szobájába és hagytam nekik egy-egy ajándékot náluk.Írtam egy levelet anyáéknak hogy elmegyünk és nem biztos hogy az én esküvőmig valaha találkozunk . Ezután kimentem az udvarra és a kocsi előtt megláttam életem szerelmét. Nem is gondoltam volna soha hogy pont belé fogok bele szeretni , de most már kijelentem hogy ez a lány lett a mindenem. Az életem adnám érte bármikor.
-Induljunk.-mondtam miután adtam neki egy csókot. -De most én vezetek .-mosolyogtam ás áttereltem őt a másik oldalra.
Egész úton énekelt. Olyan szép hangja volt de sosem hallottam még őt ezelőtt még csak dudorászni sem. Én boldogan vezettem végig a 3 órás utat , miközben a barátnőm vígan dalolgatott.
Amint a házhoz értünk egy kis veszekedésre lettem figyelmes és egy idegen kocsira . Amint meghallottam hogy ki veszekszik feszült lettem.
-Hope még elmehetünk ha akarod . -mondtam neki abban bízva hogy igent  mond.
-Jól van csak előtte még bemegyek átöltözni meg zuhanyozni . Gyere te is. -mosolygott mit sem sejtve a barátnőm.
Mielőtt bármit mondhattam volna neki kipattant a kocsiból és a ház felé vette az utat. Elkáromkodtam magam és utána siettem. Amint a lakásba értem Hope az ajtóban állt megfagyva.
-Anya ? Apa ? -kérdezte a szüleitől, majd kicsit könnyes szemmel odaszaladt megölelni őket. Én az ajtóban áltam és figyeltem a többieket . Mind feszülten néztek hol Connorra hol a szüleire. Ricardo odajött mellém .
-Elakarják vinni Hope-ot. -mondta mire bennem megfagyott a vér.

Hogy mi ? Nezt nem tehetik meg se Connorral se velem sem pedig a falkával meg mindenkivel aki szereti őt. .Nem ragadhatják ki abból a környezetből ahol szeretik őt mert nem képesek elfogadni hogy mik is vagyunk.
-Anya, apa bemutatnám a barátom . -jött oda hozzám Hope és megcsókolt. -Anya , Apa ő Jc .
-Üdvözlöm ! -nyújtottam felé mosolyogva a kezemet, mire az apja undorodva nézett rám .
-Hogy lehettek ennyire undorítóak hogy a lányomat egy ilyen emberrel hozzátok össze ? -bökött felém a fejével.Láttam hogy Hope kezd kiborulni , de próbálja magát visszafogni . Ekkor valami égett szagot éreztem. Oldalra néztem és láttam hogy Hope kezeiből tűz csóvák jönnek ki.
-Mi a ... -kérdeztem , de Hope olyat ordított hogy már nem lehetett a 'szebbik' részét hallani a mondatomnak.
-Mi az hogy undorító ? Őt tartod undorítónak mikor nem is ismered ? Apa te vagy az ! Hogy beszélhetsz egy érző lénnyel így ? Miért nem vettem eddig észre hogy ennyire bunkók vagytok. Nem fogok veletek haza menni. Én már ide tartozom ha elfogadjátok ha nem. Szóval ah ennyi amiatt ide jöttetek, akkor mehettek is . -mondta immáron semmi tűzzel a kezénél és az ajtó felé mutatott. A szülei még mindig a látványt dolgozták fel, mikor Connor kinyitotta az ajtót . A szülei egymásra néztek és kimentek felemelt fejjel , mintha őket sértettek volna meg.
Amint kiléptek az ajtón rácsapták az ajtót. Majd Hope sírva fakadt és Connorhoz bújt. Én elmentem a konyhába hogy csináljak neki egy kis kávét hogy jobban legyen. Mire kész lett Hope már a kanapén ült és egész nyugodtnak látszott, bár lehet hogy azért volt mert Aria nagyon koncentrált és Hope-o nézte. Biztos varázslat.
Oda mentem adtam az arcára egy puszit és leültem a srácokhoz. Egész nap beszélgetünk és próbáltuk elfeledtetni mindenkivel ezt a kis kirohanást. Szerencsére ez sikerült és már úgy este 7 óra felé Hope is mosolygott. Rám nézett és intett a fejével hogy fel kéne menni a szobába.
-Na jó skacok én kifáradtam úgyhogy megyek aludni . -álltam fel és nyújtózkodtam egyet mintha tényleg fáradt lennék.
-Én is megyek. Jó éjt nektek , holnap találkozunk. Adott Connor arcára egy puszit , majd megfogta a kezem és húzni kezdett az emelet felé.
A szobája előtt megállított és közel hajolt hozzám , majd halkan megkérdezte.
-Tudtok hangokra koncentrálni , mármint ha több zaj van egyszerre és az egyik hangosabb akkor a másikat halljátok ? -kérdezte. Megráztam a fejem mire elmosolyodott.
Behurcolt a szobájába , majd bekapcsolta a hangfalat és üvölteni kezdett a zene. Felém fordult és megcsókolt. Szenvedélyesen és mégis gyengéd. Megfogtam a fenekénél és felemeltem majd a lábait a csípőmre rakta. Nekilöktem a falnak és úgy folytattuk tovább a dolgot.
-Vigyél az ágyra . -mondta zihálva. Megfogtam és az ágy felé indultam vele , majd óvatosan ráraktam és amint én is földet értem megfordította a helyzetet és rám ült . Megint lefogta a kezeim , úgyhogy tudtam mi lesz a következő.
-Szeretlek . mondtam két csók között mire elmosolyodott.
-In és Jc , de most fog be ! Nem tudod milyen régóta vártam erre. -mondta és letámadott a puha ajkaival.

ÁÁÁÁ !! Hogy lehet őt nem szeretni ? ;) :'DDD <3