II. 2- Kiruccanás

*Amy*

Mikor felkeltem nem láttam magam mellett Connort szóval gondoltam hogy lent és tv-zik vagy reggelit készít nekem. Átforuldtam az oldalamra és kifelé bámultam az ablakon. Néztem amint a nap feljön a hegyek mögött . Olyan gyönyörű látvány volt hogy észre sem vettem hogy közben valaki bebújt mellém az ágyba.Éreztem ahogy egy kar megfogja  a derekam és elkezd röhögni, csak hogy a hangja nem volt ismerős
-Connor te vagy.... ÚRISTEN TE MEG MIT KERESEL ITT??!!-mondtam mikor megfordultam és Sammel találtam szembe magam.Én kiugrottam az ágyból ő pedig fuldoklott a röhögéstől.

-Jaj!-mondta miközben letörölt egy könnycseppet az arcáról.-Láttad volna az arcod.Amúgy csak azért jöttem hogy megkérdezzem , nincs-e kedved velünk jönni megnézni mivan a ház és a hegyek között.
-De van. Ki jön még ? -kérdeztem és vissza ültem az ágyszélére .
-Én , Connor, Ricky, Ricardo. Jc ,Kian,  Hope meg Aria bemennek a városba szétnézni és néhány dolgot helyrehoznak itt is.-mutatott a házra.-Na jössz vagy maradsz ? -szált ki az ágyból és akkor láttam meg hogy meztelen. Gyorsan elfordultam hogy ne lássam.
-Te egész végig csupasz voltál ? -kérdeztem kicsit idegesen.
-Ahha. Így könnyebben átváltozok.Na de jössz vagy nem ? -kérdezte megint .
-Megyek , csak menj már ki innen ! -mondtam most már röhögve.
-Akkor jobb ha sietsz, mert 10 perc és indulunk. -mondta , majd hallottam a távolodó lépteit.
Gyorsan felemésztettem magamba mindazt amit láttam , majd összeszedtem magam és lementem reggelizni. Lent nem volt senki szóval nyugodtan ettem meg egy joghurtot és egy almát, majd kimentem a hátsó udvarra.
Szerencsére , mindenki ott volt , persze farkas képében. Gondoltam egy emlékre becsuktam a szemem , s mikor kinyitottam már farkas voltam.
-Indulhatunk ? -Hallottam Connor hangját a fejembe.
Senki nem válaszolt, hanem mind elindultunk futva a hegy felé.

*Jc*
Kiannel , Ariával és Hope-pal elindultunk a városba kicsit körülnézni hogy azért tudjuk mi hol van , meg be is kellett vásárolni. Sajnos útközben egyszer meg kellett állni mert Hope meglátott egy Zombit és egyből elkezdett kérlelni minket hogy vegyük meg neki mert imádja őket. Aria meg Kian egész végig rajtunk röhögött. Annyira őrült egy menyasszonyom van , de én még így is imádom.
-Halljátok skacok mit kéne venni ? -kérdeztem mert teljesen kiment a fejemből hogy mit mondtak nekünk a többiek.
-Connor azt mondta hogy ő valami édességet, a srácok piát kértek, meg kéne venni valamit hogy a kertet megcsináljuk.-sorolta Kian a dolgokat.
-Hát akkor kezdjük a kerti dolgokkal.-mondta Aria és a mellette lévő Kertészti boltra mutatott.
Én és Kian  nem nagyon tudtuk mit kezdeni a boltban , ezért oda mentünk a kerti részlegre , s bújócskázunk. Épp egy fa mögött bújtam el mikor megláttam egy kis srácot aki ugyanolyan izgatottan guggolt egy bokor mögött mint én. Hát igen , néha visszamegyek az 5 évesek szintjére, de legalább jól érzem magam. Annyira elvonta a figyelmem a kis srác hogy észre sem vettem hogy Kian a nevemet ordítja hogy megvagyok.
-Kian,Jc gyertek kész vagyunk ! -hallottam Aria hangját. Én elindultam kifelé , mikor hirtelen KIan ráugrott a hátamra. Én megálltam és lelöktem magamról, ő pedig egy puffanással ért földet. Kiröhögtem, majd segítettem neki felállni.
-Kösz haver.-mondta miközben porolta magát. -Amúgy mizujs veled meg Hope-pal ? -kérdezte azzal a tipikus 'milyen a szex vele ' nézésével , ami olyan mint Sam tekintete minden percbe.
-Jól megvagyunk. Na és te meg Aria? -néztem rá , mire Kian kihúzta magát.
-Van néhány előnye az ágyban ha a csajod több száz éves.-mondta miközben egy házas pár mellett mentünk el akiknek kék volt az arcuk és  ránk mosolyogtak.
-Gratlálok nektek . -mondták nekünk címezve. Mi egymásra néztünk és én elnevettem magam , ám Kian összekulcsolta az ujjaink.

-Nagyon szépen köszönjük. Annyira imádom az én kis mackóm. -mondta és megsimogatta az arcom.
-Kian hülye vagy. -mondtam , majd elhúztam a kezem tőle. -Nem egy pár vagyunk . Ott áll a menyasszonyom és az ő barátnője..-mutattam az ajtóban ácsorgó lányokra. A házaspár oda nézett majd vissza ránk.
-Akkor gratulálok neked , neked eddig sok szerencsét  .-mondta Hozzám , majd Kianhez fordulva a házaspár.
-Köszönjük. -mondtam mosolyogva , majd kirángattam Kiant a boltból.
Amikor kiértünk mind a ketten elkezdtünk röhögni. A lányok csak néztek értetlen arccal. Oda mentem Hopehoz és megcsókoltam. Ő mosolygott majd visszacsókolt.
-Nem vagy éhes ? -fogta meg a kezem.
-De. Éhen halok. Skacok egy kis kaja és utána folytassuk ? -néztem Kianékre akik éppen egy csókcsata közepén voltak. -Szerintem ők már jól laktak egymással. -röhögöm el magam.
Végül sikerült elválniuk egymástól , így elindultunk keresni egy étkezdét. Hála égnek találtunk egy KFC-t ahol bezabáltuk magunkat , majd gyorsan megvettük amit a többiek mondtak. Szerencsére a csajok boszorkák és egy misztikus helyen lakunk szóval elég volt haza teleportálni , és ezzel is rengeteg időt spóroltunk.
Bepakoltuk a kaját a hűtőbe és kimentünk a hátsókertbe segíteni a lányoknak. Ültettünk néhány fát, és mikor raktuk volna fel néhány

zombi  kerti törpét, hallottam hogy jönnek a többiek és valami gáz lehet , mert rohadt gyorsan közelednek.
-Jönnek a többiek. -mondtam és magamhoz húztam Hope-ot. Kivillantak a fogaim , amit még mindig szokok. Akárhányszor ilyen helyzetbe vagyok mindig kijönnek és felsértik a szám és folyni kezd a vérem, ami után mindig megéhezek.
Olyan néhány másodperc múlva már ott állt előttem Connor farkasként. Nemsokára a többiek is jöttek utána.
-Asszem lesz egy kölyök a csapatba. -mondta miközben a szemebe nézett. Ekkor megláttam a srácok között egy kisfarkast.

Kövessétek a blogom !

 Sziasztok! :) 

Most kivételesen nem poszttal szeretnék jönni hanem egy felhívással ! :) 

Lehet kevesen tudjuk , de a Google Reader megszűnik , ami azt jelenti hogy a blogról elfog tűnni a követés ikonka. Szóval , szeretnék megkérni mindenkit hogy aki olvassa a blogom és fel van iratkozva , az tegye meg ITT ! is hogy mikor új részek kerülnek fel, ne kelljen naponta frissítenie az oldalam :) 

UI: Már rajta vagyok a részen , valószínű hogy a hétvégén már felrakom :) <3

II.1 - Új kezdet

*Hope*

Már fél év telt el azóta hogy legyőztük a vámpírokat. Még akkor Connor megígérte Jc-nek hogy elköltözünk innen. 4 hónapig csak házakat kerestünk ahova mindannyian eltudunk költözni. Szerencsére két hónapja találtunk egy egész aranyos kis palota szerű házat ahol az egész falka elfér . Mondjuk én Jc , Amy Connor és Kian Aria egy szobában leszünk. A többiek viszont külön szobát kapnak. Hála égnek eléggé messze van a ház ettől a helytől . Szerencsére pont egy erdő mellett van az a ház is mint ez. Igazából mikor megvettük a tulaj nagyon örült mert azt mondta hogy régóta mi vagyunk az elsők akik megakarják venni, és a magas árból még engedett is nekünk , aminek nagyon örültünk , mert így sikerült vennünk egy kisbuszt amiben mindannyian elférünk , így elég lesz azzal a kocsival mennünk az új lakásunkba. A többieknek nem mondtunk semmit a házról  , mivel csak én és Con tudtunk róla hogy hol van és hogy néz ki. Annyit viszont kihúztak belőlünk hogy nagy a ház és hogy messze van innen .
Kint álltam a verandán és néztem az üres házat ahol az elmúlt 3 évemet töltöttem. Ezalatt a három év alatt több dolog történt velem mint egész életemben. Megismerkedtem életem szerelmével, tudomást szereztem egy másik világról,boszorkány lettem,  megmentettem egy ember életét és ez az a hely ahol megkérték a kezem.
Vettem egy mély levegőt és becsuktam a szemem hogy emlékezzek mindenre ami itt történt. Amikor ideköltöztünk , mikor Connor először mutatott be a srácoknak, mikor először néztem ÚGY Jc-re, az első csókunkra , amikor gyakoroltam Ariával, mikor Connorral először ültünk be a kanapéra , mikor Jc-t megcsókoltam mikor haldoklik, és mikor kipakoltam az első dobozt innen. Kinyitottam a szemem és ezek a dolgok eltűntek , már csak a a fejemben léteznek ezek az emlékek.

Connor lépett mellém és átkarolt. Ő is a házat nézte , de nem szomorúan épp ellenkezőleg . Ő örült hogy elhagyjuk ezt a házat és vele együtt a környéket.
-Te csöppet sem vagy szomorú amiatt hogy itt hagyjuk ezt a helyet ? -néztem fel a bátyámra. Ő megvonta a vállát és közelebb húzott magához.
-A változás sosem könnyű húgi , de el kell fogadni és tovább lépni. Az élet szabálya.
-Mióta vagy te ilyen bölcs ? -néztem rá mosolyogva.
-Sok mindent nem tudsz még rólam húgi. -mondta Connor sejtelmesen. Én csak nevettem.
-Aha . Mindent tudok rólad. -mondta neki röhögve majd suttogva szólaltam meg a füle mellett. -Arról is tudok hogy éjszaka eregeted a galambokat és alvajáró vagy és megeszed a kaja felét a hűtőből. -mondtam majd mikor elhajoltam a füle mellőle egy gonosz kacajt eresztettem a levegőbe.
-Mi vagy te ? -nézett rám Connor nagy szemekkel. -Ezekről honnan tudsz ? Ez is egy ilyen képesség?
-Mondhatni . Az a neve hogy a barátnődnek nagy a szája és egyszer lent ültünk mikor csukot szemmel etted a Nutellámat varázslat. -mutogattam a kezemmel előtte. Connor csak röhögött egyet, majd a vállára kapott és elindult velem a kocsihoz ahol már vártak ránk a többiek.
Connor bedobott a kocsiba a leghátsó sorba Jc és Sam közé. Előttem Kian , Aria és Ricardo ült, majd legelöl Ricky , Amy és Connor beült a kormány mögé, és beindította a kocsit. Gyorsan helyet cseréltem Jcvel , mert Sam kezdett hát, önmaga lenni.
Kinéztem az ablakon és néztem ahogy távolodunk az erdőtől , a háztól és kisvárostól ami mögött laktunk. Letértünk az ismert utakról és ráléptünk az ismeretlenre. Az ismeretlenre amitől kicsit féltem. Az egész világ tele van természet feletti dolgokkal és ahova most megyünk tudom hogy még több lesz mint itt.
Ránéztem a kezemen elhelyezkedő gyűrűre és mosolyra húztam a szám. Mióta Jc eljegyzett azóta semmit nem beszéltünk se arról hogy mi lesz ezután se arról hogy milyen lesz az esküvő vagy mikor legyen vagy hogy egyáltalán legyen-e.Mind a ketten bizonytalanok vagyunk a jövőnkkel kapcsolatban , hiszen még fiatalok vagyunk. Hiába tudom hogy Ő az igazi mégis félek hogyha összeházasodunk minden megváltozik.
-Min gondolkozol édesem ? -zavarta meg Jc a gondolat menetem.
-Rólunk. A még meg sem történt esküvőről.-mondtam nevetve. Jc ujjait összekulcsolta az enyémekkel.
-Szeretnél valakivel beszélni hogy hogyan tervezted ? -kérdezte én pedig bólintottam. Nem tudom miért csináltam. Nem volt kedvem róla igazából beszélgetni. Azt akartam hogy átkaroljon és megnyugtasson hogy semmi sem fog megváltozni most hogy új helyre megyünk.-Helyet cseréljek Ariával ? -nevette el magát Jc . Én megböktem az oldalát .
-Őrült vagy Jc. -nevettem és neki dőltem. Ő átkarolta a vállam és simogatni kezdte a kezem hogy megnyugtasson , majd puszit adott a fejemre. Néha úgy gondolom hogy olvas a fejembe és tudja mi jár benne.
-De szeretlek , és ez nem fog megváltozni soha. SOHA . Értetted ? -kérdezte suttogva. Én bólintottam egyet , majd álomra hajtottam a fejem hiszen hosszú úz áll még előttünk.

*Jc*

16 óra utazás után sikeresen megérkeztünk egy Siute nevű városba ami egy erdő előtt helyezkedett el. Gondoltam hogy ez lehet az a hely ahol a házat vették Connorék. Hopenak mellettem már csillogott a szeme ahogy az ablakon nézett kifelé , ami egy újabb utaló jel volt arra hogy tényleg megérkeztünk az otthonunkhoz. Az utcákat nézve egy egész modern kisvárosban lehettünk. Starbucks, Taco Bell, és rengeteg pláza és bevásárló központ. Az emberek mind különbözőek voltak egészen misztikusok . Az egyik srác például kék hajjal sétálgatott az utcán és senki sem bámulta meg.
-Connor ez egy ... -kérdezte volna Aria de Connor hamarabb válaszolt.
-Igen. Ez egy természet feletti város. Szinte csak varázslók , vérfarkasok, hibridek és vámpírok vannak itt .
-Miért milyen más lények léteznek még ? -kérdezte megilletődve Hope.
-Orkok. Nagyon gonosz orkok. -mondta Ricky hátrafelé nézve. -Megeszik az agyadat , de nyugi ők gyorsan esznek nem úgy mint a zombik .
-IMÁDOM A ZOMBIKAT ! AKAROK EGYET ! Jc lehet egy zombink ? -nézett rám Hope olyan gyermeteg arccal hogy bárki elolvadt volna láttára.
-Hope ők nem házi állatok. Nem tudod őket haza vinni , mert megesznek. -mondtam őszintén mintha egy gyereknek magyaráznék. Hope bedurcáskodott és az ablak felé bámult.
-Utállak. Zombit akarok. -mondta -. Esküszöm olyan volt mint egy öt éves. Közelebb bújtam hozzá és a vállára raktam a fejem majd egy apró csókot leheltem a nyakára.
-Kicsim , ne haragudj , de majd elmegyünk és nézzük a zombikat sőt csinálhatsz velük közös képet is jó ? Játszhatsz is velük . -mondtam neki , mire láttam a tükörből hogy elmosolyodik.Megfordult és megölelt.
-Nem is utállak . Csak azért mondtam mert nem akartál nekem zombit adni, de amúgy nagyon szeretlek ugye tudod ? -kérdezte tőlem.
-Ebben az egy dologban biztos vagyok . -mosolyogtam rá és megcsókoltam.
-Srácok megérkeztünk. Üdv itthon . -mosolygott Connor mikor egy hatalmas vaskapun haladt be az autóval.
Mindenki az ablakhoz nyomta az arcát hogy mindent jobban lásson .

A ház úgy festett mintha a második világháború most ment volna át rajta. Egy két emeletes ház volt és egy tetőtér, a ház előtt egy kis körben be volt minden gazosodva. A házat is már benőtte a dudva. Connor megállt a ház előtt és leállította a motort. Mi mind egyszerre szálltunk  ki onnan. Aria és Hope megfogták egymás kezét és oda álltak a ház elé. Aria a ház felé, Hope pedig az udvar felé nézett. Becsukták a szemüket és mozgatni kezdték a kezüket. Hope az udvart tisztította meg Aria pedig a házat. Olyan 1 perc múlva már rá sem lehetett ismerni a házra. Egy gyönyrű ház volt előttem , zöld fővel és kővel kirakott fallal. Az ablakok tiszták voltak és egy karcolás sem volt rajtuk , az ajtókat pedig mintha frissen festették volna. Minden olyan csodálatos volt, hogy el sem akartam hinni hogy itt fogunk lakni, ebben a csodálatos házban.
-Csajok ez nagyon királyul néz ki ! Köszi. - Ment oda Sam a két csajhoz és megölelte őket. Már vagy két perce ölelhetteőet mikor a csajok kezdték magukat kényelmetlenül érezni.
-Sam mostmár elengedhetsz. -mondta Aria.
-Olyan finom az illatotok.
-Sam ! -ordított a két lány szegény gyerekre , mire az elengedte őket. A hormonok teljesen összezavarják az embert.
Sam amint magához tért azonnal a házba kezdet rohanni Kiannel egyetemben. Mi csak néztük, aztán rájöttünk hogy miért is futnak. Lefoglalni a szobát. Mindannyian rohanni kezdtünk az emeletre. Már érkezéskor kinéztem magunknak egy szobát és azonnal arra felé kezdtem rohanni. Amikor felértem az emeletre, balra fordultam és a legszélső szobát , ami hátra felé nézett lefoglaltam. A bent lévő ágyra ledobtam magam jelezve hogy ez a szoba stoppolva van. Hope nyitott be a szobába és úgy nézett rám mint aki megölte a házi kedvencét.
-Miért ezt a szobát ? A többi sokkal de sokkal jobb. -jött oda mellém.
-Húzd ki a függönyt . -mondtam neki mosolyogva. Hope óvatosan az ágy mögé lépett és széthúzta a függönyt. Hátra néztem és az arcát vizslattam. Láttam hogy nagyon is meglepte ez a gyönyörű látvány. Felálltam mögé léptem és hátulról átöleltem.
Az ablakon keresztül az erdőt lehetett látni és az erdők felett a hegyeket . Lent pedig alattunk a ház hátsó kertje helyezkedett el ami gyönyörű volt. Hope a kezét a fák felé rakta és becsuka a szemét, majd a fák hirtlen lombot növesztettek , és rózsaszín levelet hullattak.
-Tényleg ez a legszebb szoba. -mondta .
-Tudom. Meg csak ennek van erkélye meg a Sam-ének. De van egy titkos szoba mint észre vettem . -mutattam az ágy melletti ajtóra. Hope oda kapta a fejét, majd hirtelen kinyílt az ajtó. Egy mosdó volt berendezve oda.
-Igeeen ! Van külön.... -kezdett ordibálni Hope de befogtam a száját.
-Majd akkor mond el mikor mindenki elfoglalta a helyét és dicsekszik hogy milyen jó a helye. Amúgy kiváncsi vagyok mennyi idő kell Samnek hogy kiálljon meztelenül az erkélyre. -mondtam nevetve.
Lefeküdtünk az ágyra.
-Fáradt vagyok . -mondta Hope és a hasamra rakta a fejét. Már majdnem aludtunk mikor meghallottam Amy-t ordítani.
-Sam takard el a segged és kérlek , ne mutogasd az erkélyről mindened! -Én elmosolyodtam és éreztem hogy Hope is.
.

20 . fejezet - A csata [ évadzáró ]

Sziasztok!

Hát eljött az évadzáró résznek az ideje is. Nagyon szépen köszönöm hogy az eddigi évadot figyelemmel kísértétek és remélem hogy a következő évadokat is nézni fogjátok. Ha végig olvastátok a rész annyit kérnék hogy írjátok meg komiba a véleményt az évadról, jót rosszat is elfogadok. :) 

Boldog gyereknapot, és Jó olvasást ! 

*Jc*

Amikor kiértünk a rétre azonnal megváltozott a terv.Connor közölte hogy senki nem marad hátul , mindenkit megölünk. Aria pedig ne a burokkal törődjön hanem azzal hogy Hopeot rakja biztonságba.
-Jc nagyon figyelj most rám . Neked kell itt maradnod és harcolnod. Majd én elviszem húgom. Miután visszajöttem , cserélünk . A házhoz viszem. Amint itt leszek te rögtön menj Ariához és  a húgomhoz . Értve vagyok ? -kérdezte.
Megértem hogy miért akarja ő elvinni a húgát, hiszen neki ő a legfontosabb és nekem is de hogyha harcolni kell és  én dühös vagyok akkor ezerszer jobb vagyok ez tény.
-Rendben. Van kitűzött célpont hogy kit nyírjak ki ? -kérdeztem mikor láttam hogy elővesznek egy pisztolyt.
-Az a pöcsfej aki Hope fejéhez tartja a fegyvert. -mondta majd felsorakozott mellettünk mindenki a falkából. -Háromra indulunk. -mondta Connor. Mielőtt lekezdhetett volna számolni , meghúzták a ravaszt, csak hogy a golyó nem a fejét találta el Hope-nak hanem az oldalát súrolta eléggé gázosan. -A kúrva életbe HÁROM ! - ordította Connor és mi mind elindultunk .
A szemem le sem vettem arról a mocsokról aki meglőtte a szerelmem. Valószínűleg neki is hirtelen jött hogy nem a fejét találta el , mert úgy nézett Hope-ra mint valami csodára. Mikor meglátta hogy felé közeledek azonnal futásnak eredt. Én is gyorsabbra vettem a tempómon és a srácot követtem. A vámpír területi erdőbe menekült . Sosem jártam még ott szóval nem volt nagyon sok ismeretem azzal az erdővel kapcsolatban. Hátra néztem hogy mögöttem mi folyik. A srácok épp a vámpírok fejét tépték le. Az egész rét vérben fürdött. Connor és Aria Hope ot rakták Connor hátára. Ekkor meg hallottam a vámpír lihegését. Lassan és óvatosan mentem a hang irányába. Valószínűleg azt hitte hogy megúszta mert nem mozdult arról a helyről ahonnan a hangot hallottam először.Már a  háta mögött voltam és még mindig nem hallott meg aminek nagyon örültem mert így meglepetés lesz számára a halál. Amikor már 1 méterre voltam tőle. Morogtam egyet , mire megfordult és én ráugrottam. Felettem voltam és már kezdtem volna el a darabolását  , csakhogy megkarmolt. Ránéztem a sebre a mancsomon de nem érdekel . Jobb lett volna ha hagyja hogy szimplán letépjem a fejét , de most már szenvedni fog az biztos.
Megharaptam a kezét és egy gyors mozdulattal kitéptem a helyéről. A vér elkezdett folyni onnan ő pedig hatalmasat ordított. El dobtam a  kezét jó messzire az erdőbe.
-Kérem ne ölj meg .-könyörgött alattam. Válaszként megfogtam a másik karját és azt lassan kezdtem el tépni. Hallottam amint a csontjai és porcai elválnak egymástól, majd ahogy a bőre szétválik . A srác már bőgött fájdalmában, amit megérdemelt. Eldobtam a másik karját is  jó messzire.
A szám és a bundám már tiszta vér volt , de még mindig túl nagy volt bennem az ideg. Ráraktam a mancsom a mellkasára és lassan végighúztam rajta a karmaim. a pólóján ott volt a karmaim nyoma és véres volt mindenhol. Tudom hogy hamar gyógyulnak , szóval ezzel elleszek egy darabig. Legalább addig amíg Connor vissza nem jön. A csávó már vért köpött .
-Ha tudnád milyen jó érzés volt lelőni azt a csajt. A vére meg a kezemen ...-mondta és becsukta a szemét és megnyalta a száját. -Ő volt a legfinomabb ember akinek a vére valaha a számhoz ért. -mosolygott a rohadék. Ok. Én nyírom ki őt. Rávicsorítottam arra a pöcsfejre , majd a fogam a nyakába mélyesztettem és rángattam hogy leszakadjon az a rohadt feje. Már az egész testem tiszta vér volt mikor végre letéptem a fejét. El léptem a teteme mellől és megnéztem mit csináltam. Ott volt egy megcsonkított test amelyiknek csak lábai és

mellkasa volt. Amint lenyugodtam egyre jobban kezdett lüktetni a bal mancsom. Ránéztem és a seb amit ejtett rajtam nem múlt el hanem egyre jobban folyt belőle a vér és egyre jobban lüktetett.
-Jc gyere ide a rohadt életbe ! -hallottam Connor hangját. A hang irányába néztem , de nem láttam tisztán hogy merre kéne mennem . Elindultam a hang irányába , de éreztem hogy nem vagyok valami jól. Minden percben neki mentem egy fának , mert nem tudtam egyenesen menni. Hála égnek hamar kiértem. Connor ott állt a réten Daviddel szemben és harcolt. A többiek körül vették őket és szurkoltak Connornak.
-Srácok . -mondtam nekik mire mindenki felém nézett kivéve Connort aki még mindig Daviddel harcolt.
-Úristen Jc jól vagy ? -kérdezte Ricky és felém rohant . Éreztem ahogy akaratom ellenére vissza fogok változni emberré. Ordítottam és nem bírtam vissza tartani a sírást.
-Haver , Mi a franc történt ? -ordított rám Kian.
Nem tudtam figyelni a hangjára csak a fájdalomra ami azzal járt hogy átváltozok. Sosem fájt még ennyire az átváltozás.
-Baszki srácok , én elviszem Jct Ariahoz. Amy gyere segíts . -mondta Kian aki segített nekem felállni . Amy feltolt az orrával Kian hátára . Megint éreztem ahogy a  méreg átfut az egész testemben és felordítottam.
-Meny már a kurva életbe is ! -mondta Ricky Kiannek , aki abban a pillanatban elindult futva. Nem éreztem semmit csak a fájdalmat . A külvilágot sem fogtam fel , mert minden kezdett elsötétülni körülöttem. Csak egy dolog járt az eszembe. Ha ma meghalok , meg kell kérnem Hope kezét.

*Hope*

Otthon a kanapén ébredtem , Ariavál az oldalamon. Kinyitottam a szemem és nem láttam egyik srácot sem a közelemben. Nem jutott eszembe hol lehetnek.
-Jó reggelt ! -nézett rám Aria mosolyogva.
-Neked is . A srácok ? -kérdeztem miközben felültem, de kicsit lüktetni kezdett az oldalam. Oda néztem és ott volt egy heg , de a lövésnek semmi nyoma... lövés.... Ránéztem Ariára aki már nyitotta volna ki a száját , de közbe vágtam. -Túlélték ? -néztem rá , de már könnybe lábadt a szemem. . Aria nyelt egyet majd megszólalt.
-Connor és a többiek karcolás nélkül túlélték és meg is nyerték a harcot. Viszont Jc-t megkarcolták. -mondta Aria mire nekem a lélegzetem elállt.
-De , de megtudod gyógyítani nem ? -néztem rá könnybe lábadt szemekkel.
-Már nincs annyi erőm , hogy az egész mérget kiszedjem a szervezetéből. Túl sok energiám ment arra hogy téged életbe tartsalak. -mondta a szomorú tényt.A szívem olyan gyorsan dobogott mint még soha.
-Én megtudom menteni ? -kérdeztem.

-Ha most varázsolni fogsz , egy ilyen nagyot , te is bele halhatsz és lehet hogy ő is meghal. -mondta a szomorú tényt .
Ekkor valaki kaparni kezdte a hátsó ajtót . Mind a ketten oda kaptuk a tekintetünk.
-Hope , hozz egy törölközőt, plédet , vizet és vödröt. Szükségünk lesz rá. Még valami. Tartsd addig életbe amíg csak tudod , vagy amíg Amy és Connor ide nem ér . -mondta miközben már ment az ajtóhoz. Én felálltam és elmentem először a konyhába hogy vizet és vödröt vigyek a nappaliba, majd a pincébe hogy hozzak törölközőt és plédet.
Mire visszaértem Jc már a kanapén feküdt . Amikor megláttam rám jött a bőghetnék , de vissza tartottam. Tiszta vér volt, a kezén pedig egy hatalmas karcolás volt, amiből egyfolytában fojt a vér.
-Hope Hozzad a törölközőt. -mondta Aria.
Futottam ahogy csak tudtam és letérdeltem Jc mellé. Láttam róla hogy nagyon rosszul van. Izzadt és kétpercenként összegörnyedt a fájdalomtól.
-Szia édes. Minden rendben lesz. Ígérem . -mondtam neki , miközben a haját elsepertem a homlokáról. Jc fájdalommal teli tekintettel rám nézett és próbált egy mosolyt erőltetni az arcára , de inkább összeszorította az ajkait és egy halk nyögést hallottam. Elvettem a vizet és kinyitottam a száját hogy igyon egy kis hideg vizet , de amint lenyelte , láttam hogy jön vissza ezért elé raktam a vödröt és kiadott magából mindent véresen.
Jc megfogta a kezem és magához húzott . Nem tudtam mit csinálni közelebb mentem hozzá és megcsókoltam könnyekkel teli szemmel. Amikor elhúzódtam láttam hogy próbál valamit mondani de annyira nagy fájdalmai vannak hogy nem tud megszólalni.
-Jc ne beszélj. Pihenned kell. Holnap minden rendben lesz. Oké ? -mondtam neki már sírva. Jc a tv felé mutatott az ujjával. Elengedtem és oda mentem a tvhez ,de nem tudtam hogy mit akar. Ránéztem és láttam hogy a tv alatti polc felé néz. Lehajoltam hogy oda nézzek mi lehet ott. Akkor megpillantottam egy kicsinyke dobozt. Elvettem és oda mentem Jchez. Megfogtam a kezét és néztem az arcát. Aria próbálta elállítani egy egyszerű varázsigével a vérzést de nem ment neki. Visszanéztem Jc arcára. Arra az arcra amit akár évekig is el nézegetnék. Arra az arcra ami számomra a boldogságot jelenti . Arra az arcra amelyet a szerelemem visel és aki most a legrosszabb passzban van.
-Nyisd Ki !-mondta, de annyira nehéz volt hogy utána vért kellett köpnie. Megfogtam a dobozt és kinyitottam ahogy kérte. Egy gyönyörű gyűrű volt benne. Ránéztem Jc arcára , majd a gyűrűre.
-Meg kéred a kezem ? -kérdeztem most már bőgve. Jc bólintott majd vért kezdett köhögni. -Aria csinálj már valamit egyre rosszabbul van. -mondtam sírva.
-Nem tudok , túl sokáig volt benne a méreg a testébe. Ha nem ér ide most azonnal Amy akkor nem biztos hogy túléli. -mondta már ő is a könnyeivel küszködve.
-Menj már akkor érte ! Én vigyázok rá ! Siess kérlek . -mondtam sírva és ráraktam a kezem a törölközőre amelyik a vért itatta fel Jc kezéről, a másikkal pedig az épp kezét markoltam. Arai kiment az ajtón én pedig kettesben maradtam Jcvel.
-Hozzád megyek.De egy valamit meg kell ígérned ! -néztem rá , és letöröltem az arcáról a vért . -Ott leszel az esküvőnkön és akkor is mikor a gyerekünket várom ! Túl kell ezt élned Jc . -mondtam már sírva és könyörögtem az életéért . Jc nyelt egy nagyot és bólintott . -Nem hagyhatsz magamra . Túl kell ezt élned ! Jc Szeretlek. -mondtam már bőgve. Jc a másik kezével megfogta a kezem és a gyűrű felé vezette a kezem. Megfogtam és oda adtam a kezébe hogy ő húzza rá a kezemre. Az arcához hajoltam és megcsókoltam , miközben ő felhúzta az ujjamra a gyűrűt.
-Szeretlek . -mondtam neki . Abban a percben éreztem hogy elernyed alattam és nem vesz levegőt többé. Becsuktam a szemem és rádőltem a mellkasára és csak bőgtem. Nem akartam elhinni hogy itt hagyott. Nem hagyhat itt .
-Jc .. Jc kérlek .-mondtam a könnyeimmel küszködve és az arcát simogatva. -Kérlek Jc ébredj fel . Nem hagyhatsz itt. Mi lesz velem ha te elmész ? Kérlek gyere vissza. -mondtam sírva. Mikor nem válaszolt bőgve a mellkasára borultam és csak bőgtem.

-Itt vagyunk . -mondta Amy és mellém lépett. Mikor meglátta az arcom látta hogy késő. -Még egy próbát megér. -mondta és megharapta Jc kezét ott ahol a sebe volt, majd a nyakánál és végül a mellkasánál.
-Már késő. -mondtam bőgve Jc arcát figyelve.
-Nem biztos. Te is hibriddé tudtál változtatni mikor semmi esély nem volt rá.
-De te még éltél ! Jc pedig ...-mondtam és ránéztem a halott vőlegényemre. -Ő pedig.... -mondtam és vettem egy mély levegőt. -Meghalt. Nincs visszaút a halálból. -mondtam szomorúan.
-De neked is sikerült visszahoznod őt  múltkor ! -mondta Amy.
-De az más volt. Én mágiát használtam és az összes erőm kellett hozzá . -mondtam már teljesen nyugodtan , de még mindig Jc arcát figyeltem és a kezem a mellkasán volt hogyha levegőt venne érezzem.
-Hope szerintem menj aludni . Rád fér. -fogta meg Amy a kezem.
-Engedj el ! Maradok .Lehet igazad van és felébred viszont akkor én itt szeretnék lenni mellette. -mondtam , és Amy elengedte a kezemet.
-Rendben akkor én most elmegyek és magatokra hagylak titeket. -mondta és felment az emeletre.
(...) Reggel Jc mellkasán ébredtem fel. Ami fura hogy a mellkasa emelkedett . Felemeltem a fejem és elmentem a konyhába. Csináltam magamnak egy kávét , és mikor belekortyoltam akkor esett le hogy Jcnek mozog a mellkasa. A kávét kiköptem a falra és a poharat is leejtettem a földre majd szaladtam Jchez.
-Jc ... Hallasz ? -kérdeztem miközben az arcát figyeltem. A véres törölközőt levetem a kezéről , és a seb bezáródott már csak a heg maradt ott. Jc vett egy mély lélegzetet és kinyitotta a szemét.
Akkor elkezdtem bőgni és agyon csókolgattam az arcát . Szegény nem tudott mit csinálni.
-Jó reggelt neked is .-szólalt meg mosolyogva rekedtes hangon
-Mi a fene történt itt ? -jött le Connor és Amy . Először engem néztek majd Jc-t . -Haver Jó reggelt ! -nevetett.
-Van egy jó hírem meg egy rossz. -mondta rekedten Jc .
-A rosszal kezd. -mondta komoly arccal Connor.
-El kéne innen költöznünk. Nincs kedvem még egyszer meghalni . -mondta mosolyogva az immáron élő vőlegényem.
-Jól van haver. Benne vagyok. -mosolygott Connor. -Mi a jó hír? -kérdezte miközbe a konyhába indult .
-Öhm... Megnősülök. -mondta . Connor felénk nézett és elmosolyodott .
-Gratula haver. Remélem hogy komolyan is gondolod ! -nézett rá.
-Ennél komolyabban nem is gondolhatnám.

19.fejezet - Kezdödjön a harc !

*Jc*

Az oldalam a mocskos földön volt. Éreztem ahogy a hideg föld a bőrömhöz ér . A lélegzetem egyenletes volt , de nem tudtam hol vagyok . Ami először eszembe jutott hogy össze esek és Hope fejére egy zsákot húznak... Hope. Felpattantam a leggyorsabban , de sajnos nem voltam épp a toppon így vissza estem a földre .Szétnéztem de sajnos nem láttam sehol. Gondoltam ha most átváltozok talán fogok hallani valamit ami elvezet hozzá.
Koncentráltam minden erőmmel és éreztem ahogy eltörnek a csontjaim. Összeszorítottam a fogam és becsuktam a szemem. Visszaemlékeztem arra mikor először látott Hope farkasként. Amikor kinyitottam a szemem már farkas voltam. A látásom élesebb lett így minden sokkal jobban láttam és jobban hallottam. Minden egyes mozzanást 1 kilométeres körzetben, de sehol nem hallottam Hope-ot.
-A kúrva életbe! -Mondtam magamban. -Szólnom kell Connornak és a srácoknak. -gondoltam és üvöltöttem egyet , mivel ezt nem gyakran tesszük gondoltam hamar jönnek. Nem csalódtam. Olyan 1 percen belül ott volt az egész csapat előttem. Nem tudtam mit mondjak. Tudtam hogy Connor kifog nyírni mert elvesztettem a húgát, és a szerelemem.
-Mi az Jc? -kérdezte Con majd körbenézett és láttam a szemében az idegességet. -Hol van Hope? -kérdezte idegesen. Ilyenkor örülök hogy látjuk egymás gondolatait és nem kell hangoskodnunk.
-Connor hidd el én nem tehetek róla. Eltaláltak valami hülye altató lőszerrel. Hopeot elvitték. -mondtam szomorúan.

Connor rám vicsorgott és nekem támadt. Ő volt felül és a fogaival a vállam felé közelített , de én lerúgtam magamról, és felé emelkedtem. Nem akartam megharapni meg semmi de Connor még mindig nem nyugodott le és az egyik mancsával megkarmolt , ami irtózatosan égetni kezdett. Leszálltam róla ,és szembe álltam vele.
-Connor nyugodj már le ! -ordítottam . -Hidd el h ugyan annyira szeretem a húgodat mint te és azért is aggódok érte annyira mint te, de tudom hogy tud magára vigyázni és megfogjuk találni . Mindig is ezért
voltunk itt nem ? Megvédeni a területünk és a húgod. Ha kell meghalnék a húgodért pont úgy mint te szóval ne legyél rám ideges. Ha te lettél volna itt te sem tudtál volna tenni semmit ha akartál volna . -mondtam neki őszintén. Connornak lelassult a lélegzete. Láttam ahogy Amy mellé lép és a fejét oda dörgöli Connor vállához. Connor lenyugodott és most az egész falkára nézett.
-Kezdődjön a harc ! -mondta teljesen nyugodt hangon.

*Connor*

Nagyon dühös voltam Jc-re , hiszen az ő hibája hogy elrabolták Hopeot. Ha jobban figyelt volna és nem azzal foglalkozik hogy a húgom milyen jó nő akkor talán ez nem történt volna meg.Tudom hogy ez csak egy hülye szerelem aminek egyszer vége lesz , akármit mondanak, ismerem a szerelmet sosem tart örökké. De most nem ezen kéne járni az agyamnak hanem hogy mi legyen.
-Na jó figyeljen mindenki .-léptem közelebb a farkasaimhoz. - Aria és Amy marad hátul az erdőben amíg nem jelzek nekik...
-Mi lesz a jel ? - kérdezte Amy.
-Egy üvöltés. A többiek pedig harcolnak de nem ölünk meg egy vámpírt sem . Aria tudsz valami burkot csinálni ? -néztem rá a gyakorlott boszorkányra.
-Persze. Nem olyan nehéz . Elkezdem most csinálni . -mondta , majd megsimogatta Kian bundáját és elindult a rét széle felé.
-Na akkor az összes vámpírt oda visszük és majd később addig kínozzuk őket amíg ki nem bökik hogy hova a picsába rakták a húgom .Jólvan ? -néztem körbe.
-Persze. -mondták a srácok.
-Mindenki mondja el mit fog csinálni .Sam ?
-Én maradok hátul és figyelek hogy nehogy valamelyik vámpír bejusson az erdőbe. -mondta a dolgát Sam.
-Pontosan. Kian?
-Én viszem a vámpírokat a burokba és vigyázok Aria-ra.
-Helyes. Ricky, Ricardo ?

-Mi a csatatéren maradunk és megpróbálunk minél több vámpírt vinni Kiannek.
-Jólvan. Jc ? -néztem rá kicsit feszülten.
-Én veled megyek megkeresni Davidet és mikor te vele tárgyalsz megszöktetem Hope-ot. -mondta Jc.
-Lehet cserélnünk kéne , hogy nehogy megint elveszítsd a húgom. -mondtam feszülten.
-Connor annyira szeretem a húgodat hogy azon gondolkozom hogy megkérem a kezét ... -mondta Jc amitől ledöbetntem.
-Tessék ? -kérdeztem megsemmisülve.
-Miután vége lett volna ennek a szarnak akkor akartam megkérdezni hogy áldásodat adod-e ránk , de ebből ítélve még várnom kellesz vele. -mondta Jc .
Tényleg halál komolyan gondolja a kapcsolatot. Talán tévedtem az ő kapcsolatukkal.Lehet hogy nagyon is komoly amiben benne vannak. Azt is megértem hogy Jc miért most akarja megkérni a kezét és nem később. Ilyen világban kitudja hogy mikor halunk meg.
-Áldásom adom rátok, és mehetsz te a húgomért. Rendben? De egy darabban hozzad ki nekem. -mondtam neki, mire Jc vissza kapta a fejét.
-Köszönöm Con. -mondta Jc . -Na de rúgjuk szét azoknak a pöcsöknek a seggüket. -mondta Jc és elindult a rét felé. Mind követtük és amint a rét előtt voltunk lefagytunk és a lábunk a fölbe gyökerezett . Nem számítottunk arra amit ott láttunk.

*Hope*

A fejemen egy zsák volt és kezdett benne melegem lenni . Egy hideg helyen ébredtem fel. A kezem é össze volt kötözve. Mivel nem láttam semmit nem tudtam hogy hol lehetek. A talpammal a talajon húzogattam és annyit kitudtam venni hogy valamilyen füves helyen lehetek . Talán a réten. De mit keresek én a réten ? Elkezdtem mocorogni , és akkor valaki megfogta a kezem és felhúzott a földről.
-Jó reggelt kislány . Milyen volt az álmod ? -kérdezte egy férfi aki túlságosan is közel volt hozzám. Nem szóltam semmit és tökön rúgtam az illetőt, csak elfelejtettem hogy egy vámpír szóval ez nem nagyon árt neki.
-Ezt nem kellett volna. -mondta és megpofozott, majd lehúzta rólam a zsákot.
Szétnéztem hogy felismerjem hogy hol is lehetek , de olyan sötét volt hogy nem nagyon ismertem rá a helyre. Nyeltem egyet és éreztem a vért a számban. Szóval akkor felsértette az arcom azzal az ütéssel. Kiköptem a vért a földre.
-Ölj meg ha akarsz , de semmit nem fogok mondani. -mondtam szemben állva a vámpírral.
-Ó nyugodj meg. -nevetett .- Teljesülni fog a kívánságod , méghozzá nem is olyan későn. -nézett a távolba előttem.
Annyira gyűlöltem hogy én korlátozva vagyok hiszen most még vagy napfelkeltéig nincs erőm addig meg bármit csinálhatnak velem.
A távolban megláttam a farkas csapatot , akik gondoltam hogy az én farkasaim lehetnek. Kicsit elmosolyodtam hogy eljöttek értem, de olyan fejjel néztek a rétre hogy hirtelen lehervadt a mosoly az arcomról. Mellettem egy csapásra vagy 50 vámpír jött elő . A szívem egyre hevesebben kezdett verni , amire felfigyeltek.
-Nocsak , nocsak. A a kutyák is megérkeztek a partiba. -lépett mellettem el egy nagyon magas és fiatal vámpír. Velem egy idős lehetett. Szőke haja volt és vörös szeme. - Úgy látom felébredt a kis Rómeó is. -nézett a barátomra.-Ó és a védelmező bátyuska is itt van a  többi pincsijével együtt. Milyen csodálatos lesz  mindenki előtt megölni a húgodat. -mondta .
Oda kaptam a  tekintetem és hallottam amint egy pisztolyt a fejemhez raknak. Térdre estem és sírni kezdtem. Nem így terveztem el a halálom. Valami olyasmit hogy Jcvel az oldalamon miközben a gyerekeink futkosnak farkasként a házunk mögötti erdőben. Mint az ő szülei .
A szőke hajú srác elém lépett, és megfogta az arcom. Én arcon köptem a véremmel. Letörölte az arcát és megnézte a vérem.
-Utolsó szó ?-nézett rám , és hallottam amint bebiztosítják a fejemnél a puskát .
-Rohadj meg. -mondtam neki .
Láttam amint a falka futva elindul, aztán a pisztoly eldurrant. Én össze estem és éreztem ahogy az oldalamból folyik a vér. Aztán minden elsötétült.

18. fejezet- Séta

Hali ! 

Bocsánat hogy ilyen későn hoztam a részt , csak nem tudtam hogy mi legyen benne, meg osztály kirándulásom is volt. Közeleg az év vége szóval megpróbálom hozni a részeket amilyen gyorsan csak tudom. Ebben a részben a legnagyobb segítségen Dominika Farkas volt ! :) Köszönöm szépen a segítséged!! 

Na de nem húzom tovább a szót! Itt a várva várt rész :) 

..::Amy::..

Tegnap nagyon megijedtem mikor megláttam Jc-t a földön . Amint megéreztem a vér illatát éreztem amint a vámpírfogaim az alsó ajkamba szúródtak. Minden porcikám azt mondta hogy menjek oda és mélyesszem bele a fogaim. Ha Connor nem szól hogy menjek el onnan talán meg is teszem, és azt életem végéig bánnám. Hiába vagyok félig varkas attól még félig vámpír vagyok és nagyon hívogató a vér. Nem mentem messzire a háztól , az egyik közeli fára másztam fel és ültem le egy vastagabb ágra. Mindent hallottam ami bent történik és még mindig éreztem a vér illatát , de erős akartam lenni hogy legközelebb tudjak segíteni és ne pedig valami szar darabnak érezzem magam. A fogaim még mindig nem akartak visszamenni a helyükre ami már kezdett zavarni, szóval úgy döntöttem hogy megpróbálok bemenni anélkül hogy Jc közelébe menjek . Leugrottam a fáról és elindultam az ajtó felé. Amint kinyitottam a hátsó ajtót , megcsapott a friss vér illata , és  nem tudtam másra gondolni csak arra hogy az az édes lé lefolyik a torkomon . Amikor kinyitottam a szemem , már majdnem a konyhánál voltam. Gyorsan megfordultam és kimentem a házból , majd gyorsan becsuktam az ajtót hogy többé ne érezzem az illatot. Felnéztem és láttam hogy nyitva Connor hálójának a szobája. Felmásztam a fára majd annak az egyik ágán az ablakon be . Amint beértem becsuktam az ablakot és leültem az ágyra . A kezemet figyeltem és hallgattam ahogy lent mi folyik. Épp most aludhatott el Hope , mert a szívverése lelassult.
Felemeltem a  fejem és belenéztem a tükörbe. Ugyan az a lány tekintett vissza rám aki hónapokkal ezelőtt volt kivéve egy valamit. A fogait. Ezek bizonyították hogy más lettem . Hogy egy szörny vagyok.Tudom hogy sosem lesz már normális életem és azt is tudom hogy mindig itt lesz nekem Connor hogyha szükségem van rá. Ledobtam magam az ágyba és becsuktam a szemem. Vártam hogy egy új nap kezdődjön hogy jöjjenek a többiek és végre megtudjunk beszélni mindent a csapattal.

*Hope *

Reggel Jc karjai között ébredtem fel. Mosolyogva adtam egy puszit az arcára. Gondoltam hogy meglepem őt egy reggelivel így megpróbáltam kijönni ölelő karjai közül, ami nem sikerült mert felém fordult és puszit nyomott az arcomra.
-Jó reggelt gyönyörű hercegnőm ! -mosolygott álmosan. Én közelebb húzódtam hozzá és adtam az ajkaira egy nedves csókot.
-Neked is békakirályfi. -nevettem, ő pedig picit oldalba bökött , de mosolygott. -Hozni akartam neked reggelit , de felkeltél szóval majd csinálsz magadnak. -mondtam neki szomorúan , de Jc elengedte a derekam és horkantott egyet , annak jeléül hogy készíthettem a reggelijét. Elnevettem magam és adtam egy puszit az arcára , majd kimásztam az ágyból és elindultam a konyhába.
A nappaliban Aria és Kian foglalt helyet. Épp egymás száját fedezték fel a nyelveikkel.
-Jó reggelt gerlicéim . -mosolyogtam rájuk nevetve. Ők elváltak egymástól , majd felém fordultak.
-Neked is gyönyörű hercegnő. -nevetett Kian.
-Kuss farkas ! -mondtam neki röhögve és folytattam az utam a konyhába.
-Hogy megy a varázslás ? -kérdezte Aria. Én kinyitottam a hűtőt és kivettem tejet meg néhány gyümölcsöt egy turmixhoz , és a tojásokat , meg a szalonnát.

-Eléggé jól. Tegnap megmentettem Jc életét. De gondolom Connor már szólt róla nektek mivel itt vagytok.
-Ja igen mondta hogy a köcsög vérszívók megfenyegettek minket. -mondta Kian kicsit idegesen.
Épp egy gyufát kerestem hogy meggyújtsam a tűzhelyet , de eszembe jutott hogy a kezemmel is megtudnám tenni. Oda érintettem az újjam a tűzhelyhez és a varázsigére gondoltam ami tüzet csinál, de semmi nem történt. Még egyszer megcsináltam ezt előröl de megint nem történt semmi. Aria felé fordultam hátha tud nekem segíteni .
-Aria , miért van az hogy nem tudok varázsolni ? -kérdeztem értetlen arccal a tanárom.
-Amikor nagyon sok energiát használsz el egy bizonyos időn belül kimerül a varázserőd 1 napra vagy akár 1 hétre ez attól függ hogy mennyi madarad van, és mivel neked van az eddigi legtöbb a madarad valószínű  hogy neked 1-2 lesz amíg visszajön az erőd. -mondta komoly arccal Aria.
-Miért nekem lesz a legkevesebb idő ? -néztem rá megint.
-Mert a nagyobb erő hamarabb visszatér mint a kevesebb. Nekem általában 4-5 nap mire visszatér az erőm. Azért tippeltem neked annyit. -Mondta miközben én már elkezdtem sütni a reggelit.
Pont most kell elmennie az erőmnek mikor mindjárt harcolni fognak . Ennyire szerencsétlen is csak én lehetek.
Amíg én sütögettem addig a többiek szépen lassan megérkeztek. Eelőször Sam, aztán Ricky és végül Ricardo. Mire én kész lettem a kajával már mindenki lent volt beleérte Jct és Connorékat. Oda raktam Jc elé kaját , majd én elkezdtem inni a turmixomat.
A srácok megbeszélték hogy hol és mikor fognak támadni én pedgf csak figyeltem őket. Figyeltem ahogy a bátyám minden pillanatot megszervez és hogy a többiek mennyire figyelik minden egyes mondatát. Sosem láttam még ilyennek Connort. Mostanában olyan részeit látom a bátyámnak mint 19 év alatt eddig még sosem.
Mikor már mindennel kibeszélték magukat úgy döntöttem hogy elmegyek egy kicsit sétálgatni, mert olyan rég voltam már kint . Sőt már nem is emlékszem mikor voltam utoljára kint a friss levegőn.
-Srácok én elmentem sétálni . -mondtam miközben a hátsó ajtóhoz léptem, de mikor megogtam volna a kilincset hirtelen mellettem termett Jc és Connor.
-Azok után ami tegnap történt nem mehetsz el egyedül. Veled megyek. -mondta Connor, de Jc megfogta a vállát.
-Te maradj itt és beszéld meg a srácokkal hogy minden rendben legyen holnap én majd vigyázok rá. Okés ? -nézett rá Jc . Connor bólintott.
-Köszönöm , haver . Sötétedés előtt legyetek itthon. -mondta keményen a bátyám. Jc bólintott , majd összekulcsolta az ujjaink és elindultunk sétálni.
Mikor már az erdőben voltunk Jc mosolyogva fogta meg a derekam és magához húzott.
-Mi ez a hirtelen sétálgatni akarás? -nézett rám olyan aranyosan.
-Csak látni akartam valamit ami nem változott mióta megtudtam hogy vannak varázslények. -mondtam őszintén. -Meg hiányzott a friss levegő.-néztem rá, mikor láttam hogy hirtelen lehervad az arcáról a mosoly.
-Tönkre tettem az életed azzal hogy rájöttél hogy mik is vagyunk igazából . Igaz ? - nézett rám megbánó tekintettel.
-Dehogy ! Ne hibáztasd magad. Örülök hogy ebbe a világba csöppentem , mert életemben nem történt velem annyi minden mint most. Ha te nem vagy, talán sosem leszek boszorkány és talán mikor elmentek harcolni és Connor nélkül jösztök vissza sosem fogom megtudni az igazat, és ha nem mondod el talán sosem jövünk össze. -mondtam neki , miközben a hajával játszottam. Jc elmosolyodott és felém hajolt . Miközben csókolóztunk kezével bejárta a testem én pedig a nyakán tartottam a kezemet.
Mikor elváltunk megfogta a kezem és elindultunk a rét felé.

-Hope monadni szeretnék neked valamit. -fordult felém Jc . Mikor kinyitotta a száját, hirtelen megváltozott az arca és össze esett.
Felsikoltottam és felé térdeltem. Nem tudtam most mit csinálni vele. Láttam egy nyugtató övedéket a hátán és kicsit megnyugodtam . Ám mikor már azt hittem hogy minden rendben valaki befogta a számat és zsákot húzottt a fejemre. Felsikoltottam még egy hatalmasat majd valamivel fejen vágtak és azonnal elvesztettem az eszméletem.

17. fejezet -Üzenet

..:: Jc ::..

Reggel arra ébredtem hogy Hope már nem fekszik mellettem. Amin végig tapogatóztam a matracon és hűlt helyét véltem a barátnőmnek , kinyitottam a szemem és jobban szemügyre vettem a  most már világosban lévő sátrat. Felültem és megráztam a hajam majd megigazítottam. Még most sem láttam sehol , de a tegnapi ruhája a földön volt a telefonjával együtt. Hatalmas gombóc nőtt a torkomba. Tudtam hogy nem kellett volna itt lennünk , hiszen azok a köcsög vérszívók éjszaka járkálnak. Biztos elvitték . Felvettem az alsómat és kimentem a sátorból nyomokat keresni hogy mégis merre lehetnek .
Amint kiléptem Hope állt a fa mellett és jógázott. A szívemről egy hatalmas kő esett  le. Valószínű hogy megérezte hogy bámulom , mert megfordult .
-Jó reggelt, vagy inkább jó délutánt ? - jött oda hozzám átkarolta a nyakam és egy hosszú csókot adott. Amit ajkaink elváltam gyorsan megnéztem hogy mi van rajta. Egy sport melltartó és egy nagyon rövid nadrág.
-Ugye tudod hogy gyakrabban kéne ilyen ruhákban járkálnod.-mosolyogtam rá és adtam egy puszit a homlokára. -Amúgy hány óra ? -kérdeztem.
-Olyan 2 körül lehetett. Mikor menyünk vissza ? Vagy szeretnél még egy éjszakát itt tölteni ? -kuncogott olyan édesen hogy az én szám is mosolyra húzódott.
- HIdd el másra sem vágyom csak arra hogy veled tölthessem az összes éjszakám életem végéig, viszont a bátyád a főnököm úgymond szóval szerintem olyan 1 óra múlva már menjünk . -mondtam miközben a hajával játszottam. Ő bólintott .
-Szeretlek. -mondta mosolyogva . Én megcsókoltam .
-Én is szeretlek. Na menj jógázz még egy kicsit én addig , leülök ide és élvezem a látványod. -mondtam nevetve amire a válassza az volt hogy bele bokszolt a vállamba.

..:: Connor ::..

A srácokat hazaküldtem mert már kezdték szétszedni a házat  ,szóval most egy kicsit kettesben voltam Amyvel. Hope és Jc tegnap óta nem jöttek haza de nem aggódtam értük mert tudtam hogy biztonságban vannak hiszen Jc vérfarkas Hope meg boszorkány. A vámpírok pedig nappal nem nagyon járkálnak errefelé.A popcornos tállal a kezembe mentem a kanapéhoz Amy mellé aki a tv-t kapcsolgatta valami normális műsort keresve. Nem tudom ő hogy bírja hogy nem izgul amiatt hogy nemsokára megyünk harcolni a vámpírok ellen , de én előtte mindig aggódom , hiszen a családom száll harcba . Most hogy  húgom is ott lesz velünk élet veszélynek teszem ki és ez még jobban megrémiszt. Eddig azon voltam hogy megvédjem most pedig kiteszem ennek az egésznek . Mit képzeltem ? Hogy lehettem ennyire barom.
-Connor . -szólalt meg Amy mellettem. Felé néztem és láttam a szemében az aggódást. -Minden rendben ? -fogta meg a kezemet.
-Azt hiszem. Féltem a húgom , a falkát és téged. Nem akarom hogy bajotok essen. Sosem akartam csak azok a hülye vámpírok mindent tönkre tesznek.. -mondtam idegesen.
-Connor nem okold magad miatta. Mind bele egyeztünk. Mikor a vámpírrá változtattak semmit nem tudtam arról hogy mit kell csinálni vagy hogy mi lettem. Annyit mondtak hogy legyek a mezőn az nap és végezzelek ki titeket. Később találkoztam egy másik vámpírral és ő segített nekem néhány dologban. Te viszont itt vagy és segítesz a srácoknak bármi is történik. Hálásak neked , még akkor is ha te azokat amiket csinálsz természetesnek veszed. Kötődnek hozzád és nem csak azért mennem a harcba mert te vagy a falka vezér hanem mert szeretnek. A húgod is . Megakar védeni épp úgy mint te őt. Én meg bármit megtennék hogy kinyírjam azt aki vámpírrá változtatott. -mondta Amy.

Nem tudtam mit mondani. Nem is tudtam hogy ez van. Amiket én a srácokkal teszek hogy engedem hogy it legyenek nálam , egyenek , hogy segítettem nekik tényleg természetesnek vettem. Ránéztem a barátnőmre aki olyan nyugis volt midnen ellenére mint még eddig nem láttam őt. Elmosolyodtam és közel hajoltam hozzá. Tenyerembe fogtam az arcát és a homlokomat az övéhez nyomtam. Ő csak mosolygott.
-Amy ha tudnál mennyire szeretlek. -néztem bele a szemeibe. Amy csak mosolygott és elnevette magát.
-Connor ha tudnád hogy mennyire tudom . -kuncogott. Ekkor ajkaimat az övéhez érintettem és egy forró csókot váltottunk. Egyik csókot követte a másik és a levegő egyre forróbb lett a szobában. Ledöntötem az ágyra Amyt és felé tornyosultam. Épp mikor megint az ajkaira tértem volna az ajtó nyílt ki és a csurom vizes Jc és Hope lépett be a lakásba. Mi Amyvel azonnal szét reppentünk és a röhögő ár felé fordultunk. Ők észre sem vettek minket amíg nem köszöntem nekik.
-Sziasztok . Hát ti meg ? -néztem rájuk furán. Hope felém nézett és mintha kicsit megijedt volna hogy itt talált de csak tovább nevetett .
-Hát kint voltunk a réten , mikor hirtelen eleredt az eső , így hazáig szaladtunk. Nagyon nagy vihar van. Észre sem vettétek? -kérdezte furcsállva a húgom. Hát mi inkább mással voltunk elfoglalva , de ezt nem fogom közölni a húgommal.
-Hát mi ... tvztünk és nem figyeltünk annyira lefoglalt minket a ...-néztem a  tv felé amiben éppen egy oroszlán pár szexelt. -az oroszlánok szaporodása. -mondtam mire Jc Hope és Amy is elröhögte magát .
-Jólvan bátyus. Inkább szaporodjatok ti . Mi felmentünk zuhanyzunk szóval van 10 perced befejezni amit elkezdtél. -röhögött és Jc kezét fogva nevetve felszaladt az emeletre.
Én Amy felé fordultam és mind a ketten felröhögtünk. Ez egy eléggé kínos pillanat volt mit ne mondjak.
Felálltam és inkább bementem a konyhába néhány pohár ért és egy filmet is kivettem a szekrényből hogy majd legyen mit nézni a srácokkal.
Hope és Jc már más ruhában jöttek le nevetgélve . Ekkor csengettek .
-Hope , Jc kinyitnátok ? közelebb vagytok . -mondtam nekik kérőn.
-Rendben . Nyitom . -szólalt meg Hope . Jc beelőzte a húgom és kinyitotta az ajtót.
Ekkor meghallottam Hope sikoltását és egy testet a földre zuhanni. Hátra kaptam a fejem és Hope Jc mellkasát fogta. Azonnal felugrottam és oda szaladtam. Hope annyira sírt hogy nem tudott semmire sem figyelni. Megnéztem hogy miért tartja a kezét a mellkasához. Jc pólója csupa vér volt. Mindenhova folyt a vér .
-Amy Húz el innen ! Most! -parancsoltam a barátnőmre akinek már kint voltak a fogai. Ő nehezen bólintott és már ott sem volt. A húgom felé fordultam aki még mindig hisztérikusan sírt.
-Hope nyugi . Kérlek nyugodj le ! Tudsz tenni valamit nem ? Visszahozni az életbe vagy valami ? -mondtam neki , mire a húgom kicsit lenyugodott és most már csak sírt megállás nélkül.
-Megpróbálhatok valamit. -mondta és ellökött Jc mellől. Rárakta a két kezét a sebre és valami hülye szöveget mormolt magában. Én addig kimentem az ajtó elé hogy szét nézzek. Nem láttam senkit , viszont ott volt egy lap a bejárati ajtó előtt. Felvettem és megnéztem mi volt rajta. Csak néhány mondat.

Vegyétek figyelmeztető lövésnek. 1 hét múlva találkozunk. 

D

Dühösen gyűrtem össze a papírt és dobtam el a messzeségbe. Miutén szépen kikáromkodtam magam visszamentem és még mindig a sebén tartotta a kezét , ahonnan már nem folyt a vér . A húgom megint kitett magáért.Leültem vele szembe és néztem ahogy visszahozza az életbe a szerelmét. Jc ott feküdt meztelenül hidegen. Én fogtam a  csuklóját hogy lássam mikor tér belé vissza az élet. Egyszer csak mintha megállt volna a levegő egy pillanatra és abban a pillanatban csönd volt. Semmi nem volt hallható. Egyedül egy valami. Jc szív verése. Amint dobbant egyet , megint mindent hallottam. Kicsit mintha fáradtabb lettem volna mint mikor leültem és szédültem is volna egy kicsit. 

Felemeltem Jc-t és felraktam a kanapéra. Öntöttem egy pohárba vizet és vittem egy takarót hogyha felébredne és leültem Hope mellé. 

Csak ültünk s vártuk hogy felébredjen . Már Hope beszunyókált mikor Jc kinyitotta a szemeit és felült . 

-Vigyázat ! -ordította el magát. Hope azonnal felriadt és bevert neki egyet. Amit azonnal megbánt. 

-Jc ! - szaladt oda hozzá Hope és elkezdte csókolgatni. 

-Kincsem miért ütöttél meg ? Amúgy szép jobb horog. -mondta Jc miközben a húgom ölelte az egyik kezével a másikkal meg az orrából eltörő vérzést állította el. Én csak nevettem rajtuk. 

-Na jó én most szerintem elmegyek aludni. Jóéjt srácok. -mosolyogtam rájuk. 

-És mi lesz Amyvel? -kérdezte Ijedten Hope .-Hagyod őt kint az erdőben ? 

-Nem fent van a  szobámba és alszik. Jóéjt és üdv újra köztünk haver. -mondtam Jcnek mosolyogva majd felmentem. Bedőltem a szerelmem mellé az ágyba és ezek után hamar elaludtam. 

16. fejezet- Az éjszaka

Ez az első ilyen fajta írásom szóval nézzétek el nekem hogyha kicsit rossz lett , de mindent emgtettem azért hogy jó legyen és hogy elkészüljön. Mivel beteg vagyok , meg fellépések, próbák vannak és a ballagásomra is készülök meg próbálok felzárkózni ezért sajnálom hogy ilyen ritkán vannak részek , de megpróbálok majd beállítani hogy mondjuk minden szombaton , vagy péntek este rakok fel részt. Na de nem húzom tovább ! 

Jó olvasás <3 ! 

..::Hope::..

Amint behúztam a sátor ajtaját nem bírtam magammal. Amint megfordult a barátom rávetettem magam. Ajkaink heves csatába kezdtek. Az ujjai vándorolni kezdtek a hátamon.amitől még jobban beindultam. A kezeim amik eddig a nyakán hevertek most a hajában turkáltok. Olyan selymes volt, az ajkai pedig olyan puhák. Egyszer csak azt vettem észre hogy nyelvével megnyalja a felső ajkam ezzel jelezve hogy bejutást kér . Én mosolyogtam és megadtam neki . A nyelveink csatába kezdtek . Jc keze a fenekemre vándorolt amibe belemarkolt ennek hatására én az ajkaiba haraptam bele . Jc nyögött egy halkat amitől mosoly jelent meg a számon. El löktem magamtól , le az ágyra . Lovagló ülésbe ráültem és úgy folytattuk a csókunkat. Éreztem Jc kezeit a derekamnál amint húzza egyre feljebb a pólómat. Gondoltam segítek neki ezért fogtam és ledobtam magamról , addig ő ugyan ezt tette az övével. Mindig elcsodálkozom hogy hogyan lehet valaki ennyire tökéletes mint ő .
-Hogyan érdemeltem ki hogy ilyen csodálatos barátom van mint te ? -kérdeztem és az arcát tanulmányoztam közben. Jc elnevette magát , majd megcsókolt.
-Inkább én hogy érdemeltem meg egy ilyen csodálatos barátnőt mint te ! - nekem sem kellett több. Azonnal letámadtam az ajkait és kezemet az izmos felső testén kezdtem húzogatni , miközben az ő kezei a fenekemet járták be. Amint a kezem egyre lejjebb vándorolt éreztem a merevedő férfiasságát amit jó jelnek véltem a tegnap estéből ítélve. Miközben csókolóztunk én az övét kapcsoltam ki. Amint sikerült le szednem róla a segítségével letoltam róla a nadrágját így egy szál alsógatyában feküdt alattam. Amint látta hogy elkalandozik a fantáziám miközben őt nézem , fordított a helyzetünkön így én kerültem alulra. Az ujjait összekulcsolta az enyémekkel és a fejem fölé emelte őket  miközben apró puszikat hagyott az ajkamon. Amint először felnyögtem Jc ajkai elhagyták a szám és a nyakamat kezdték kényeztetni. Minden egyes puszijánál éreztem a forró leheletét a nyakamon amitől kirázott a hideg és az egész testem bele borzongott. Egyre több sóhaj hagyta el a számat akaratom ellenére is. Ajkai kezdték be barangolni a testem . A nyakamtól kezdte az alhasamig minden ponton megcsókolt amitől még jobban felizgultam. Amikor elért a nadrágomhoz , ujjait beakasztotta a bugyim alá és egy gyors mozdulattal lehúzta a rólam a nadrággal együtt. Már csak egy melltartó volt rajtam amit azonnal le is szedett rólam.Végig nézett rajtam és elmosolyodott.

-Olyan gyönyörű vagy ! . -mondta miközben a szemebe nézett . Én éreztem ahogy elpirulok ami Jc-t nem zavarta mert egy gyors csókot lehelt az ajkaimra , majd az alsó felemhez közelített. Én megfogtam és felhúztam magamhoz majd fordítottam a helyzetünkön hogy én legyek felül. Apró puszikkal árasztottam el a nyakát és szívtam a füle alatti részt mert tudtam hogy azt szereti. Nem is tévedtem nagyot hiszen egy hatalmas sóhaj hagyta el a száját.Éreztem ahogy lent keményedni kezd így egyik kezemmel elkezdtem simogatni boxerén keresztül férfiasságát, amíg a másik kezemmel lehúztam a boxerjét. Ekkor Jc fordított a helyzetünkön és a a felsőtestem kezdte csókolgatni majd a lábam közé ért . Szétnyitotta a lábaim és elmosolyodott.
-Biztos hogy szeretnéd itt csinálni ? -nézett rám kérdő tekintettel . Én csak bólintottam , amire a válasza az volt hogy az ujjaival a csiklómat kezdte masszírozni.Én belemarkoltam az ágy szélébe és egy hatalmasat nyögtem. Éreztem ahogy Jc nyelve is csatlakozik a dologhoz ami a mennyekbe juttatott engem. Hirtelen azt éreztem hogy 2 újját is felnyomta nekem . Azonnal vonaglani kezdtem a gyönyörtől. Eddig egyik barátom sem váltott ki ilyen erőteljes érzelmeket mint ő.
-Jc ... mindjárt .. elélvezek . -mondtam minden egyes szó után egy levegő vétellel. Ekkor Jc abba hagyta és elővette a farkát .Tegnap mikor először megláttam kicsit tátott szájjal figyeltem , mert tegyük hozzá nem volt egy átlagos mérete . Bepozicionálta a hüvelyemhez majd az ajkaimhoz hajolt és megcsókolt. Miközben vadul csókolóztunk belém nyomta magát ami egy kicsit fájt mivel meg kell még szoknom a méretét. Egy kicsit felszisszent majd elkezdte bennem tologatni magát.
-Hmmm. Kicsim de szűk vagy. -mondta én pedig éreztem ahogy egyre nagyobb lökésekkel visz engem a csúcshoz. Minden egyes lökés után egyre közelebb voltam én is meg ő is a csúcshoz. A nyögéseinktől csak úgy rezgett az egész sátor ami jónak is mondható. Jc egyre gyorsabban mozgott bennem így én éreztem hogy már nincs messze hogy a csúcsra érjek .
-Jc ... Mindjárt elélvezek. -lihegtem az ajkaiba.

-Bírd még egy kicsit Hope . -mondta és láttam rajta hogy neki is már csak másodpercek kellenek hozzá hogy belém élvezzen. Olyan gyorsra vette a tempót mint még soha senkinél nem éreztem. Éreztem hogy nem bírom tovább így a farka köré élveztem .Abban a pillanatban amint én elélveztem Jc farka rángatózni kezdett és belém eresztette magát egy hatalmas nyögéssel . Tolt még néhány levezetőt , majd kihúzta magát belőlem.
Ledőlt mellém és mind a ketten lihegve figyeltük a sátor tetejét. Én rádőltem Jc vállára ő pedig átkarolt és a kezemen játszott az ujjaival.
-Ez volt az életem egyik legjobb szexe. -mondta én pedig elnevettem magam.
-Lesz majd ennél jobb is . Csak ne váljunk szét soha.-mondtam és leheltem egy csókot az ajkára.
Vissza dőltem a hasára és minden egyes levegővételénél egyre jobban álomba merültem. Az utolsó dolog amire emlékszem hogy Jc ad egy csókot a fejemre.

Blogverseny !

Sziasztok ! 

Most nem egy résszel jövök hanem egy hírrel. 

Nem rég jelentkeztem egy blog versenyre amiben több kategóriában is lehetett indulni . Én a történet gategóriában indultam ezzel a bloggal és hát ...... 

MEGNYERTEM ! :) 

Nagyon szépen köszönöm a A tündér mese blog zsűrijeinek hogy nekem adták az 1. helyezet díját. 

Nagyon boldog vagyok hogy megnyertem !!! 

UI : Ma este +18 as rész :) 19 -20 körül nézzétek a blogot ! :) 

15. fejezet. -Veszély

..::Jc ::..

Mosolyogva vittem fel az epreket és a többi dolgot Hope szobájába.Nem akartam igazából látni ahogy egymásnak esik Connor és Amy de olyan jó volt most az ő előjátékukba belezavarni. Vissza adtam nekik hogy ők i mindig bele zavarnak a miénkbe.
Benyitottam az ajtón és Hope az ágyn feküdt felöltözve és a gépnén nézegetett valami oldalt. Halkan mögé lopozdtam és megnéztem a címét az oldalnak. Elmosolyodtam és gyorsan megfogtam a derekánál és megfordítottam.
-Hope miért nézel olyan oldalt ahol új pozíciókat lehet tanulni ? -kérdeztem vigyorogva miközben felé tornyosultam és az arcát figyeltem ahogy egy kis pírt ölt.

-Hát izé..... Mivel tudom hogy sokat leszünk együtt-pirult el még jobban. -ezért gondoltam nem árt néhány új póz. -mondta és az ajkaimat nézte hogy ne a szemembe nézzen. Én elnevettem magam és megcsókoltam.
-Veled nem a pózokat fogom megunni. Hanem a helyszíneket. -nevetgéltem.Ő is elkuncogta magát és beletúrt a hajamba. Ekkor meghallottam hogy jönnek fel a lépcsőn. Gyorsan magunkra húztam a takarót és olyan halkan suttogtam Hope fülébe hogy még magam is alig hallottam.
-Csinálj úgy mintha Dugnánk ! -Hope kicsit kuncogott majd bólintott.
Amint hallottam az ajtó nyitódást azonnal elkezdtem mozgatni a takarót és hallottam amint Hope nyögdécsel. Én majdnem beszartam a röhögéstől és a szerelmem is alig bírta vissza a nevetést.
-Öhm ... Srácok.-mondta Sam. Hope gyorsan összeborzolta a hajunkat , majd csak a fejünket kidugtuk.
-Tessék ? -mosolyogtunk .Sam és Ricky feje leírhatalanul hülyén nézett ki.
-Nincs kedvetek beszállni ? -kérdezte Hope .
Ricyk és Sam egymásra pillantott és tátott szájjal néztek minket. Én röhögve lehúztam magamról a takarót és a srácok hirtelen megfordultak . Hope és én már szakadtunk a röhögéstől. Sam hátra nézett és látta hogy fel vagyunk öltözve.
Felálltunk és elsétáltunk mellettük mert lesokkolva álltak az ajtóban.
Amint leértünk behuppantam a srácok mellé akik mosolyogva fogadtak minket , még Connor és Amy is. Nem sokára Ricky és Sam is lejött.

-Tehát kezdődhet a megbeszélés. -csapta össze a tenyerét Conn. -Arról lenne szó hogy most már olyan erők is a kezünkben vannak amilyenekre eddig nem is számítottunk. Van egy hibridünk és két boszorkányunk ami a vámpíroknak nincs . De még így is nagyon sok dolog van amit meg kell beszélnünk. Valószínű hogy nem tudnak róla hogy Hope boszorkány szóval engedjük hogy elrabolják.
-Mivan ? -szólaltam meg egyszerre Hope-pal.
-Elmagyarázom. Ha elrabolják akkor a rétre viszik ahol mindenki ott lesz . Aria és Amy majd elbújnak a bokroknál és mikor szólok előjönnek és Hope-ot elviszik onnan és akkor majd leöljük őket végleg.-mondta Connor.
-De mi van ha rosszul sül el a terved és Hope ott marad náluk és rájönnek a képességére ? -kérdeztem kicsit feszülten .
-Akkor még mindig ki tudjuk csempészni.
-De ... -kezdtem volna bele de Hope közbe szólt.
-Benne vagyok.
-Hogy mi ? -kérdeztem feszülten .
-Jc nincs semmi baj. Tudok vigyázni magamra . Szerintem még téged is letudnálak győzni.-mondta mosolyogva Hope mire a többiek huhogni kezdtek.
-Na majd azt meglátjuk édesem . - mondtam mosolyogva és megcsókoltam.
Ezután Connor részletesen megmutatta a terveket ami tényleg nagyon jó volt ahhoz képest hogy halálosan veszélyes az egész.Mindannyian ötleteltünk , ami egész estig kitartott . Mikor már mindannyian kifáradtunk Connor felajánlotta a srácoknak hogy náluk aludhatnak Én már szinte náluk élek megértem hogy nekem miért nem ajánlott fel semmit.
-Szóóóval nincs kedved egy kis .... ? -nézett rám Hope . Én elmosolyodtam és bólintottam.
-De itt van mindenki . Nem üvöltethetjük a zenét hogy ne halljanak meg minket. -mondta suttogva.
-Ki mondta hogy itt ? -mosolygott ravaszul a barátnőm. Megfogta a kezemet és becsukta a szemét. Gondoltam hogy nekem is ezt kéne csinálnom . Amint becsuktam a szemem mintha hasba rúgtak volna és zuhanni kezdtem volna, majd a talpam alatt megint biztos talaj volt. Amikor kinyitottam a szemem kicsit szédültem , de Hope nagyon magabiztosan állt a lábán.
Körbenéztem és láttam hogy a réten lévő fához hozott ahova egy sátor volt lerakva. Amint beléptem egy hatalmas ágy fogadott benne. Megfordultam és Hope azonnal ajkaimra tapadt.

14.fejezet - Örömök xD

..::Hope::..

Reggel a madarak csicsergése ébresztett. kinyitottam a szemem és nyújtózkodni akartam volna mikor megéreztem egy forró kezet a derekamra fonódva. Elmosolyodtam mert eszembe jutott a tegnap éjszaka . Kezemet óvatosan ráraktam az övére és közelebb húzódtam hozzá , mikor megéreztem hogy még mindig meztelen. Megrándultam és odébb ugrottam , ami azt eredményezte hogy le estem az ágyról hatalmas puffanással.
-Hope ? -hallottam ahogy Jc kérdezi közelről. Kinyitottam a szemem és ott nézett rám oldalról. Magamra néztem és láttam hogy meztelen vagyok. Gyorsan megfogtam a takarót és magamra húztam. Jc elnevette magát .
-Mi az ? -kérdeztem miközben felálltam és magamra tekertem a takarót. -Szégyenlős vagyok .-mondtam kisit elpirulva.
-Hááááát..... tegnap nem így tűnt . -vigyorgott rám azzal a huncut imádni ,való mosolyával. Én is elnevettem magam és még jobban elpirultam. Ilyenkor kicsit boldog vagyok hogy két takaróm van és most Jc -n van a vékonyabb , így nem látok semmi olyat ami miatt még jobban elpirulnék.
Jc felállt így le esett róla az a vékony réteg ami takarta tökéletes testét előlem. Amint megláttam őt beleharaptam az alsó ajkamba és próbáltam magam visszafogni hogy nehogy letámadjam megint mint tegnap kétszer.
Lehajolt és elővett a szekrényemből egy bokszert.
-Az meg hogy került oda ? -kérdeztem mert nem emlékeztem hogy bokszereket rejtegetek a szekrényembe. Jc felhúzta magára a az apró darabot majd felém közelített.
-Én raktam még akkor ide 1-2 darabot mikor összejöttünk az ilyen esetekre. -mondta és megfogott takaróstul és rádobott az ágyra. Majdnem felsikoltottam , de nem akartam felébreszteni a házat.
Csöndesen ráestem az ágyra , szerencsére a takarót még mindig magamra szorítottam. Jc rám mászott és kezeit a fejem mellett hagyta. Annyira helyes volt innen alul nézetből. Megint bevillant egy kép a tegnap

estére és mosolyogva és vörösen néztem a felettem lévő srácra . Ő épp az ajkába harapott és megcsókolt. Elengedtem a takarót és kezeim nyaka köré fontam . Egyre hevesebb csókok váltották egymást és forróbb lett a levegő , mikor elhúzódott tőlem.
-Hozzak reggelit ? -kérdezte mosolyogva. Én bólintottam . Adott egy puszit az ajkaimra és elindult a konyhába.
Kaptam a lehetőségen és gyorsan elindultam a szekrény felé öltözködni. Van egy ilyen tippem hogy ezért ment el Jc .

..::Connor ::..

Fura  hiszen már hamar felkeltem. Amy már nem feküdt mellettem és hallottam hogy Hope és Jc még alszanak. Felvettem egy bokszert és lementem a nappaliba. Szerencsére Amy a kanapén ült és a tv-ben kapcsolgatott. Mi alig kapcsoljuk be a tv-t Hope-pal és a srácokkal de úgy tűnik hogy most legalább haszna lesz.
Nem is próbálkoztam azzal hogy halk legyek hiszen már biztos akkor tudta hogy jövök mikor felkeltem, szóval oda sétáltam és hátulról adtam egy puszit az arcára.
-Jó reggelt kincsem . -mondtam és átugrottam az ágyat , és mellé ültem , átkarolva a vállát , ő pedig a fejét a kezemre hajtotta.
-Jó reggelt . Este te hallottál valamit a húgod szobájából ? -kérdezte .
-Ja . A zenét azon kívül semmit. Biztosan csak csaptak egy kis bulit szórakozásból. -mosolyogtam el a gondolatot , ami még szerintem is lehetetlen. A húgom annyira kanos mint a legtöbb tini fiú. Általában a szex jár az eszében. De mentségére legyen mondva ezt jól elrejti és nem is nagyon mutatkozik meg a viselkedésén.
-Szóval kérsz valami reggelit ? -kérdeztem tőle mint udvarias férfi.Ő felemelte a fejét és gondolkodóba esett.
-Igeeen . Valami finomat. Fagyi ? Olyan rég ettem normális kaját és kezdem érezni hogy éhes vagyok és vér kéne szóval ezt elszeretném nyomni fagyival. -mosolygott.
-Rendben édes. -mondtam és adtam a  szájára egy puszit majd elindultam a konyhába. Ekkor hallottam egy huppanást fentről. Gondolom csak le esett valaki álmában az ágyról , szóval nem aggódtam nagyon.
Kinyitottam a hűtőt és kivettem a fagyit , mikor egy finom érintést éreztem a hátamon. Megfordultam és Amy állt velem szemben. Mosolyogva nézett , majd kiverte a kezemből a fagyit.

-A fenébe is én téged akarlak. -mondta és megcsókolt. Én a kezeim  a derekára raktam és magamhoz húztam. Ő beletúrt a hajamba amitől az egész kezdett még izgalmasabb lenni. Én kezemmel lejjebb vándoroltam és belemarkoltam a fenekébe , ő pedig megharapta a vámpír fogával az ajkam. Neki löktem a konyha asztalnak majd rá emeltem. Ő a lábait a csípőm köré fonta , ezzel is közelebb húzva ágyékom magához . (nem tudom miért z a szót írtam )
Ekkor valaki kinyitotta a hűtőt. Észre sem vettem hogy valaki közben lejött . Oldalra néztem és Jc állt velem szemben egy szál bokszerben. Elővett a hűtőből egy kosár epret , majd tejszínhabot és csokit, majd a földön meglátta a fagyis dobozt és magához vette. Mi kicsit idegesen és furán néztünk rá. Megfordult és elröhögte magát.
-Miattam ne hagyjátok abba , láttam már pornót és szexeltem is már , szóval újat nem fogok látni . Jó szórakozást. -mosolygott és vissza ment.
-Ez teljesen nem normális. -mondta röhögve Amy , de még mindig nem engedte el a lábával a csípőmet.
-Hogy az húgom mindig a hülyéket fogja ki . -nevettem én is  . Bírom Jc-t jó fej  és tudja mikor kell hol lennie.
-Na hol is tartottunk ? -kérdezte mosolyogva Amy és megint ajkaimra tapadt. Csak egy póló és egy rövid nadrág volt rajta. Épp megfogtam a pólója szélét , mikor kinyílt az ajtó és röhögve jött be rajta a falkám.
-Halasztva . -mondtam Amynek és le emeltem a pultról. Ő bólintott és bement a nappaliba.
-Sziasztok  . -köszönt a srácoknak , akik mind megölelték a barátnőm majd lehuppantak a kanapéimra.
-Chips , gumimaci , popcorn ? Cola , Fanta ? -tettem fel az általános kérdést. Mindenféle válasz érkezett szóval bedobtam két chipset , 3 csomag Haribot és beraktam a mikróba egy popcornt, majd a Colát és a Fantát kivettem a hűtőből és bevittem nekik poharakkal.
-Tudod hogy imádjuk az ilyen napokat ? -kérdezte Sam. -Nagyoooooooooooooon ! -ujjongott. Néha elgondolkozom hogy normális e agyerek , de rájövök hogy felesleges ezen gondolkodni.
Ekkor megint ajtó csapódott és Aria lépett be rajta , egy rövid gatyában és rövid ujjúban. Kian sóhajtott.
-Miért van az hogy akárhányszor meglátlak olyan mintha a gatyámban party lenne ? -kérdezte elgondolkodva.
-Le sem tudnátok tagadni hogy testvérek vagytok . -mentem ki a nappaliba röhögve. Kian és Sam csak pacsizott egyet. Aria Kian ölébe ült és adott neki egy csókot.
-Szeretem mikor a magad módján bókolsz nekem . -mosolygott.
-Na ki megy lehozni a gerlepárt ? -mosolyogtam Sam, Ricky és Ricardo abban a pillanatban már el is indult le vonszolni őket . Mi csak ültünk és vártuk hogy mi lesz ebből .

13.fejezet - Veszekedés

..::Hope::..

Tegnap egész nap jól éreztem magam Jc családjánál estéig . Nem tudom hogy miért is buktam ki annyira azon hogy megbámultak , talán azért mert nem szoktam hozzá. Azzal hogy azt mondják hogy én vagyok az egyik leghatalmasabb boszorkány nagyon rosszul érzem magam és feszengeni kezdek , és azt érzem hogy én ezt nem fogom tudni megcsinálni. Tegnap nem akartam ezt elmondani Jcnek , de nem is tudom hogy miért . Teljes szívemből megbízok benne , de ezt nem akartam senkivel sem közölni. 

Reggel mikor felkeltem Jc még aludt és sötét volt. Ránéztem az órára és hajnali 4 óra volt. Próbáltam vissza aludni de nem sikerült. Ezért óvatosan kikeltem Jc mellől és az ablakához léptem . Láttam hogy nem sokkal lejjebb van egy olyan rész ahol ki lehet ülni , szóval kimásztam az ablakon , leugrottam és leültem a szélére és csak néztem a tájat.
Nem tudom milyen régóta ülhettem kint és csak bámultam a tájat , meg a néhol elhaladó kocsikat , mikor valaki behuppant mellém.
-Látom rátaláltál az én kis rejtekhelyemre.-mosolygott és magához ölelt. Adtam neki egy csókot majd együtt figyeltük a felkelő napot.
-Jc mikor megyünk vissza ? Tudom hogy bunkó kérdés , de szerintem nem bír engem a családod. -mondtam kicsit szomorkásan. Ő csak megfogta a jobb csuklóm amin a madárkák voltak és megsimogatta az úgymond heget ,ami  egy gyönyörű tetkóra hasonlított.
- Téged nem lehet nem szeretni. Ha ők nem szeretnek , nem tudok ezzel mit kezdeni sajnálom ...-mondta a hangjában semmi szomorúsággal ami engem szomorított el. Megfogta az arcom és maga elé emelte .
-Én szeretlek. A többiek nem érdekelnek. -mosolygott .
-Te még hajnalban is aranyos vagy . -mondtam neki mosolyogva.
-A napfelkelte után indulunk. Rendben ? Elköszönök a tesóimtól anyuéknak meg hagyok egy lapot. Már hagytam nekik egyet még annó 3 éve . Most is megértik. -mosolygott felém.
-Jaj Jc ! Miattam nem kell összeveszned a szüleiddel. -fordultam felé , és beleültem az ölébe hogy nehogy lehuppanjunk.
-Nem veszek össze velük . Amúgy is csak azért nem mondtam hogy fordulj vissza tegnap , mert hiányoztak a testvéreim. -mosolygott a semmibe.
-Szeretlek . -mondtam neki teljesen őszintén . Ő elmosolyodott és megpuszilta az arcom .
-Jó , mert én is téged .

..::Jc::..

Miután megnéztük a napfelkeltét , visszamentünk a szobámba és összepakoltunk. Én gyorsan beszaladtam a srácok szobájába és hagytam nekik egy-egy ajándékot náluk.Írtam egy levelet anyáéknak hogy elmegyünk és nem biztos hogy az én esküvőmig valaha találkozunk . Ezután kimentem az udvarra és a kocsi előtt megláttam életem szerelmét. Nem is gondoltam volna soha hogy pont belé fogok bele szeretni , de most már kijelentem hogy ez a lány lett a mindenem. Az életem adnám érte bármikor.
-Induljunk.-mondtam miután adtam neki egy csókot. -De most én vezetek .-mosolyogtam ás áttereltem őt a másik oldalra.
Egész úton énekelt. Olyan szép hangja volt de sosem hallottam még őt ezelőtt még csak dudorászni sem. Én boldogan vezettem végig a 3 órás utat , miközben a barátnőm vígan dalolgatott.
Amint a házhoz értünk egy kis veszekedésre lettem figyelmes és egy idegen kocsira . Amint meghallottam hogy ki veszekszik feszült lettem.
-Hope még elmehetünk ha akarod . -mondtam neki abban bízva hogy igent  mond.
-Jól van csak előtte még bemegyek átöltözni meg zuhanyozni . Gyere te is. -mosolygott mit sem sejtve a barátnőm.
Mielőtt bármit mondhattam volna neki kipattant a kocsiból és a ház felé vette az utat. Elkáromkodtam magam és utána siettem. Amint a lakásba értem Hope az ajtóban állt megfagyva.
-Anya ? Apa ? -kérdezte a szüleitől, majd kicsit könnyes szemmel odaszaladt megölelni őket. Én az ajtóban áltam és figyeltem a többieket . Mind feszülten néztek hol Connorra hol a szüleire. Ricardo odajött mellém .
-Elakarják vinni Hope-ot. -mondta mire bennem megfagyott a vér.

Hogy mi ? Nezt nem tehetik meg se Connorral se velem sem pedig a falkával meg mindenkivel aki szereti őt. .Nem ragadhatják ki abból a környezetből ahol szeretik őt mert nem képesek elfogadni hogy mik is vagyunk.
-Anya, apa bemutatnám a barátom . -jött oda hozzám Hope és megcsókolt. -Anya , Apa ő Jc .
-Üdvözlöm ! -nyújtottam felé mosolyogva a kezemet, mire az apja undorodva nézett rám .
-Hogy lehettek ennyire undorítóak hogy a lányomat egy ilyen emberrel hozzátok össze ? -bökött felém a fejével.Láttam hogy Hope kezd kiborulni , de próbálja magát visszafogni . Ekkor valami égett szagot éreztem. Oldalra néztem és láttam hogy Hope kezeiből tűz csóvák jönnek ki.
-Mi a ... -kérdeztem , de Hope olyat ordított hogy már nem lehetett a 'szebbik' részét hallani a mondatomnak.
-Mi az hogy undorító ? Őt tartod undorítónak mikor nem is ismered ? Apa te vagy az ! Hogy beszélhetsz egy érző lénnyel így ? Miért nem vettem eddig észre hogy ennyire bunkók vagytok. Nem fogok veletek haza menni. Én már ide tartozom ha elfogadjátok ha nem. Szóval ah ennyi amiatt ide jöttetek, akkor mehettek is . -mondta immáron semmi tűzzel a kezénél és az ajtó felé mutatott. A szülei még mindig a látványt dolgozták fel, mikor Connor kinyitotta az ajtót . A szülei egymásra néztek és kimentek felemelt fejjel , mintha őket sértettek volna meg.
Amint kiléptek az ajtón rácsapták az ajtót. Majd Hope sírva fakadt és Connorhoz bújt. Én elmentem a konyhába hogy csináljak neki egy kis kávét hogy jobban legyen. Mire kész lett Hope már a kanapén ült és egész nyugodtnak látszott, bár lehet hogy azért volt mert Aria nagyon koncentrált és Hope-o nézte. Biztos varázslat.
Oda mentem adtam az arcára egy puszit és leültem a srácokhoz. Egész nap beszélgetünk és próbáltuk elfeledtetni mindenkivel ezt a kis kirohanást. Szerencsére ez sikerült és már úgy este 7 óra felé Hope is mosolygott. Rám nézett és intett a fejével hogy fel kéne menni a szobába.
-Na jó skacok én kifáradtam úgyhogy megyek aludni . -álltam fel és nyújtózkodtam egyet mintha tényleg fáradt lennék.
-Én is megyek. Jó éjt nektek , holnap találkozunk. Adott Connor arcára egy puszit , majd megfogta a kezem és húzni kezdett az emelet felé.
A szobája előtt megállított és közel hajolt hozzám , majd halkan megkérdezte.
-Tudtok hangokra koncentrálni , mármint ha több zaj van egyszerre és az egyik hangosabb akkor a másikat halljátok ? -kérdezte. Megráztam a fejem mire elmosolyodott.
Behurcolt a szobájába , majd bekapcsolta a hangfalat és üvölteni kezdett a zene. Felém fordult és megcsókolt. Szenvedélyesen és mégis gyengéd. Megfogtam a fenekénél és felemeltem majd a lábait a csípőmre rakta. Nekilöktem a falnak és úgy folytattuk tovább a dolgot.
-Vigyél az ágyra . -mondta zihálva. Megfogtam és az ágy felé indultam vele , majd óvatosan ráraktam és amint én is földet értem megfordította a helyzetet és rám ült . Megint lefogta a kezeim , úgyhogy tudtam mi lesz a következő.
-Szeretlek . mondtam két csók között mire elmosolyodott.
-In és Jc , de most fog be ! Nem tudod milyen régóta vártam erre. -mondta és letámadott a puha ajkaival.

ÁÁÁÁ !! Hogy lehet őt nem szeretni ? ;) :'DDD <3

12.fejezet - Családi Látogatást 2/2

..::Hope::..

Valahogy megtaláltam még reggel Jc telójában a mamája számát szóval írtam neki egy sms-t hogy ma elmennénk hozzájuk Jcvel küldje el a címüket. Mikor válaszolt mintha boldog lett volna hogy a fiát visszaviszem neki, bár amiket Jc mondott nagyon ellenkezett. Szóval megadta a címüket és elvittem oda Jct .
-Itt vagyunk. -mondtam neki és leállítottam a kocsit hogy felé forduljak.
Jc eléggé ideges volt, majd feszülten rám nézett.
-Mielőtt bemennénk mondanom kell valamit. -fogta meg a kezemet . Amint kinyitotta megint a száját a ház ajtaja kinyílt.
3 gyerek szalad ki rajta és a kocsi felé igyekeztek Jc azonnal kiszállt az autóból és odament megölelgetni őket.
-Mizujs gyerekek? De rég láttalak titeket. Megnőttetek. - mosolygott és összeborzolta a kis srácnak aki ott állt a haját . Én mosolyogva néztem őket , miközben megkerültem a kocsit és Jc mellé léptem.
-Jc hol voltál ? Hiányzott hogy kimenjünk veled az erdőbe. Olyan rég változtam farkassá. -mondta a lány szomorkássá.
Én megfagyva álltam Jc mellett. MIVAN ? Hogy a kislány rég változott farkassá... Nem értem hiszen Jc azt mondta hogy őt átváltoztatták.
-Jc ? -néztem rá kérdőn. Lehajtotta a fejét és úgy fogta a meg a kezem.
-Ígérd meg hogy nem borulsz ki először. -mondta .
-Jc .... -mondtam kicsit fenyegetőbben és dühösebben . Dühített hogy nem mondja el nekem.
-Emlékszek mit mondtam hogy ... elküldtek otthonról. Én szöktem el. Az egész családom vérfarkas és én kölyök korom óta az vagyok.Sajnálom hogy nem mondtam el . Kérlek ne haragudj . -mondta és már agyon szorongatta a kezem.
Nem tudom miért de nagyon rosszul esett hogy hazudott nekem. Hiszen ha egyszer megtette miért ne tenné még egyszer. Nem volt olyan nagy dolog tudom , de számomra máshogy esett nem is tudom miért.
-Mi -MIért nem mondtad el nekem ? -kérdeztem tőle , alig hallhatóan.
-Nem tudom . Tényleg nem . -mondta és láttam rajta hogy tényleg bántja a dolog.
-Jc nekem... -kezdtem bele , de ebben a pillanatban megint nyitódott az ajtó és egy tőlünk néhány évvel idősebb lány állt velünk szemben .
-Fiam ! -szaladt Jc felé. Tátva maradt a szám. Nagyon csinos volt éscsöppet sem hasonlítottak  Jcvel egymásra. Nem sokkal utána egy Rickyvel egy 25 éves srác jött ki az ajtón. Gondolom Jc papája.
Ledermedve álltam a füvön, mikor az egyik kislány meghúzta a szoknyámat. Felé pillantottam és leguggoltam mellé.
-Szia. Én Eva vagyok . -nyújtotta felém a kicsi kezét. Elmosolyodtam és megfogtam.
-Szia Eva. Én Hope vagyok . -ráztam meg a kezét. A kislány a csuklómat kezdte bámulni. Azon volt a 10 kisi madár. Mikor meglátta megint rám nézett csillogó tekintettel.
-Te boszorkány vagy ? -kérdezte izgatottan tőlem. Bólintottam.
-Igen. Bár alig néhány napja szóval eléggé új nekem ez az egész . -mondta és Jc felé néztem aki a szüleivel beszélgetett.
-Imádom a boszorkányokat. Amúgy én Jaylen vagyok . -mondta egy kicsivel idősebb kislány.
-Hope és ezt örömmel hallom . Mutatok nektek valamit. Figyeljetek. -mondtam és a földre néztem.
Nem voltam benne biztos hogy sikerülni fog  , de a földre koncentráltam és nem sokkal később , két hatalmas virág nőtt ki rajta.
-Wáááow ! -mondta a két lány kitépték a virágokat és a szüleikhez léptek. Eva kisebb volt mint a virág ami nagyon aranyosan mutatott. Ekkor mellém lépett a kis srác is.
-Szia. Joe vagyok . Én is kapok valami ilyesmit ? -kérdezte .
-Mi a kedvenc gyümölcsöd ? -kérdeztem , mire ő elgondolkodott.
-Azt hiszem az alma. -mondta . Én a földre néztem és egy kis cserje nőtt ki onnan aminek az egyik ágán egy vörös alma nőtt. Letéptem róla és oda adtam neki.
-Tessék Joe. Ha gondoskodni fogsz róla, minden nap fog teremni rajta ilyen gyönyörű alma. -mosolyogtam rá.
-De egyik sem lesz olyan gyönyörű mint te. -hallottam magam mögött egy ismerős hangot.
Megfordultam és Jc és a szülei álltak mögöttem . Jc felsegített és erősen megszorította a kezem.
-Jónapot. Öhm Hope vagyok .-nyújtottam a kezemet, mire Jc szülei elnevették magukat.
-Jaj Hope nyugodtan tegezz hiszen majdnem egy idősek vagyunk. Amúgy nagyon köszi hogy visszahoztad a fiunkat .
-Nincs mit . Kötelességemnek tartottam hogy elhozzam , mert gondoltam hogy hiányzik neki a családja mint nekem az enyém .-mosolyogtam.
-Na és mi van köztetek ? -kérdezte Jc papája.
-Fater! -mondta Jc , mire elnevettem magam .
-Semmi baj. Én Jc barátnője vagyok , de egy dolog nagyon izgat és ne sértődjenek meg de muszáj megkérdeznem....

-Hogy hogy lehet hogy gyerekeink vannak és nem öregszünk ? -kérdezte Jc mamája. Bólintottam. -Tudod a farkasok egy bizonyos korig öregednek. Minket olyan 22 éves korunkban haraptak meg így már vagy 50 éve 27 évesek vagyunk , és lehet gyerekünk . Minden farkasnak lehet gyereke. Csak kicsit gáz ha miután felnőttek ők megállnak 22 éves koruknál. -mondta én Jc-re néztem.
-Szóóóóóval akkor te 2 hónap múlva már nem fogsz öregedni ? -kérdeztem . Bólintott.
-Jaj de bunkók vagyunk ! Mi még be sem mutatkoztunk. Az én nevem April Caylen ő pedig itt a férjem Benjamin Caylen . -mutatott a férjre. -Ns de menjünk be mert kész a vacsora . -mosolygott a mamája.
-Jaj kincsem . Nem baj ha ma itt aludnánk ? -kérdezte Jc .
-Nem dehogy szívesen beszélgetek még a szüleiddel, meg a tesóiddal. -mosolyogtam és megcsókoltam . Ekkor meghallottam egy kisebb csapat 'fúúúúj'-t . Oldalra néztem és Jc tesói mosolyogtak majd kacagva befutottak a házba.Jc megszorította a kezemet és elkezdett húznia  ház felé.

..::Jc::..

Amikor anya hozta a vacsorát akkor döbbentem rá hogy nekem mennyire is hiányzott a családom . Hogy minden este leültünk beszélgetni miközben vacsoráztunk. Hogy a tesóimmal játszom a házunk mögötti erdőben. Apával vadászni minden hévégén. Ekkor ránéztem Hope ra és rájöttem miért is mentem el .
Magányos voltam. Hiába volt egy szerető családom , úgy éreztem hogy hiányzik valami. Mikor találkoztam Connorral akkor kezdtem érezni hogy már nem vagyok egyedül. Mikor pedig először megcsókoltam Hope-ot az egész életem mintha tökéletes lenne. Most már az is.

-Fiam ide adnád a krumplit ? -kérdezte apám. Megfogtam és felé nyújtottam.
-Na és mesélj kicsit magadról Hope . -kezdte anya , miközben húst szedett a tányérjára.
-Hát öhm..HUh.. Hol is kezdjem . Igazából én Californiában születtem de a bátyámmal Connoral néhány éve egy erdei házba költöztünk. Nem rég lettem boszorkány . Jcvel pedig néhány napja járunk. - mondta el röviden az én egyetlenem .
-Akkor tudnál tüzet csinálni a kandalóba? -kérdezte apa. Anya megbökte az oldalát mire apa egy olyan 'Mi bajod asszony? ' pillantást vetett anyámra.
-Persze . -mondta Hope csentintett és tűz gyulladt a kandallóban.
-Megmutatnád a csuklód ? -kérdezte apám . Hope furán nézett , lerakta az evő eszközöket és megmutatta mind a két csuklóját.
Én még nem nagyon figyeltem meg őket mióta boszorkány lett , de most 10 madárka volt a csuklóján.
-Úristen. -mondta anya és apa egyszerre.
-Sajnálom valami rosszat csináltam. Inkább megyek aludni . -mondta majd anyára nézett . -Köszönöm Mrs Caylen ... April a vacsorát és jóéjszakát. -mondta és felrohant az emeletre.
-Most ezt miért kellett ? kérdeztem kicsit dühösen a szüleim.
-Tudod te ki a barátnőd ? -kérdezte anya .
-Igen . Egy csodálatos lány akit azért szeretek mert ő nem olyan mint a többi.
-Nem . Ő az egyik leghatalmasabb boszorkány . Az utolsó akinek ennyi ereje volt talán Amarilda volt.
-Örülök neki , de ez engem nem érdekel. -mondtam , de ezt a vitát egy apró hangocska törte meg.
-Ki az az Amarilda ? -kérdezte Jaylen.
-Ő az a boszorkány aki a vérfarkasokat és vámpírokat teremtette és velük együtt minden mást. Ő az első jó boszorkány a világon. -mondta .
Én felálltam az asztaltól és szó nélkül felmentem a szobámba .
Nem értem a szüleim . Miért zavarja őket hogy a barátnőm boszorkány ? Méghozzá jó szóval örülniük kéne.
Bementem a szobámba és Hope ült az ágyon a kezét morzsolgatva.
-Ne törődj velük. Nem szokták meg hogy van barátnőm , méghozzá nem is akármilyen. -ültem le mellé.
-Jc . Szeretlek  .-mondta és láttam egy könnycseppet az arcán.
-Mi a baj ? -kérdeztem.
-Semmi . Fáradt vagyok aludjunk. -mondta és lefeküdt az ágyra. Én mellé feküdtem és átkaroltam ezzel melegítve.
Szerencsére mind a kettőnket hamar elnyomott az álom , így nem volt gond azzal hogy kérdezősködjünk egymásról csak békésen elaludtunk .