11.fejezet -Családi látogatás 1/2

Bocsánat hogy húzom az időt de ma olyan jó dolog történt velem. 

Felmentem Facera és láttam hogy az egyik kedvenc blogotok az enyém , ami nagyon jól esett . 

Bocsánat hogyha ez egy kicsit rövid , lett , de csakis azért mert a következőt izgalmasabbra tervezem. Szóóóval jó szorakozást !!

Dreamer

..::Hope ::..

Tegnap mikor Connor hazahozta Amyt nagyon megrémültem. Szerencsére sikerült az elméjébe belenéznem és elmondtam a srácoknak hogy nincs semmi baj. Ezután lejöttek és úgy beszélgettünk. Azt hiszem bealudtam közben , de nem a nappaliban ébredtem fel hanem az ágyamban , egy meleg kézzel a derekamon.
Elmosolyodtam és közelebb húzódtam hozzá. Valamiért mindig felvidít mikor Jcvel vagyok, bármit csinálunk.
-Jó reggelt drágaságom .-mondta a reggeli hangján és adott egy puszit a nyakamra.
A hideg kirázott és libabőrös lettem, Jc ezt persze azonnal észre vette.
-Fázol kincsem ? Akkor közelebb húzódom .-hallottam a hangjában egy kis huncutságot , de máris egész felsőtestével az én hátamnál volt, és apró csókokkal hintette be a nyakam. Annyira tetszettek ezek a reggeli ''ébresztők'' . Sosem fogom megunni.
Gyorsan megfordultam ,és mosolyogva néztünk egymásra. Az én kezem az arcát cirógatta az övé pedig a fenekemnél játszadozott.
-Szeretem ezt a fajta ébresztést. -mondtam mosolyogva.
-Én meg szeretem mikor mosolyogsz . -mondta és megcsókolt. Annyira édes volt.Szóval úgy döntöttem hogy ma meglepem őt valamivel.
Azonnal megint csókcsatába elegyedtünk. Most viszont nem voltam hajlandó alulra kerülni, szóval megfogtam mind a két kezét és a feje mögé toltam őket. Mikor elváltak az ajkaink Jc egy perverz vigyor kiséretében próbált meg felülre kerülni amit én nem hagytam neki, hála annak hogy boszi vagyok és erre is használhatom az erőm .
-Nem tetszik hogy feletted vagyok ? -kérdeztem miközben apró csókokat nyomtam az ajkaira.
-Ülj lejjebb ésérezni fogod mennyire tetszik . -mosolygott. Úgy nevettem hogy az erőm elengedtem egy pillanatra , így sajnos sikerült fordítania a helyzetünkön.
-Na most ki van alul ? -kérdezte és ugyan olyan helyzetbe vitt mint én az előbb. Amint a kezeim a fejem fölött voltak , a nyakam kezdte csókolgatni. Egyszer egy olyan pontot érintett meg aminek hatására egy halkat nyögtem. Jc felkapta a fejét.

-Na. Csak nem tetszik ez a póz ? Hol is voltam az előbb ? -kérdezte és máris visszatért és azt a pontot kezdte csókolgatni.
Egyre több nyögés hagyta el a szám , mikor hirtelen valaki benyitott. Komolyan már megtudnék ölni valakit. Az ajtóban Sam állt egy hatalmas mosollyal az arcán. Basszus . Mindent hallottak.
-Ne is mond . Connor küldött hogy reggeli vagy valami eltaláltam ? -néztem rá.
Sam csak vigyorogva bólintott. Megfordult és ki ment.
-Bezzeg én ne mondtam semmit mikor este ő és Amy...
-Ne hogy folytasd ! -mondta neki és az egyik ujjam az ajkára helyeztem. -Nem akarok tudni az ő nemi életéről. -mondtam és kirázott a hideg.
-Jólvan ,jólvan. -mondta Jc és mellém gurult az ágyra. -Éhes vagyok , szóval menjünk le , hadd örüljön Connor.
-Rendben . -nevettem el maga és összekulcsoltam az ujjaim Jc-vel. -Amúgy érzed mi a kaja? -kérdeztem mert tudtam hogy neki mint vérfarkasnak jobb a szaglása.
-Palacsinta. Sziruppal és lekvárral. -mondta miközben kinyitotta az ajtót.
-Imáááááááádom . -mondtam és máris futva igyekeztem az ennivaló irányába.
A lépcsőig futottam majd a tetején megálltam és szembe fordultam szerelmemmel.
-Ha megreggeliztünk , van neked egy meglepetésem , de ahhoz át kell öltöznöd , szóval benne vagy ? Ha nem elrabollak. Képes vagyok rá. -vigyorogtam rá. Összekulcsolta az ujjait a derekam körül és a homlokát az enyémnek nyomja.
-Ha veled lehetek közben persze hogy mehetünk. -mondta olyan halkan hogy csak én halljam. Elmosolyodott és megcsókolt. -Na menjünk mert tényleg éhen halok. -fogta meg a kezem és most ő húzott maga után. Mikor leértünk az egész bagázs minket figyelt. Kicsit kellemetlen volt , de nem zavartattuk magunkat.

..::Jc::..

A reggeli után átöltöztem ahogy Hope kérte tőlem és kint vártam a kocsiba. Bírtam hogy Connornak van egy kocsija amit bármikor kölcsön ad nekünk. Még Hopera vártam mert ő is át akart öltözni azzal a címszóval hogy ahova megyünk nem szeretne beégni.
Remélem nem valami elit helyre visz mert nem hiszem hogy a farmer a tornacipő a sapkám ,meg a F*uck You-s pólóm oda való.

Amint kilépett az ajtón tátva maradt. Mindig meglepődöm mikor meglátom Hope-to. Olyan gyönyörű az a lány és az enyém , amit még mindig nem tudok felfogni.
-Na hogy nézek ki ? -kérdezte és megpördült. Csak ültem a kocsiban és néztem őt.
-Wow . Nincsenek rád szavak . -mondtam miközben a kocsi felé sietett.
Annyira gyönyörű volt és nemcsak a külseje. Kedves , vicces és aranyos is volt. Legfőképp ez fogott meg benne az hogy ennyire gyönyörű az csak plusz .
-Na pattanj én vezetek. Meglepetést akarok neked . -mondta és intett hogy üljek át az anyós ülésre.
Gyorsan áthuppantam addig a barátnőm elfoglalta a vezető ülést. Bekötöttem magam hiszen mégis csak egy nő fog vezetni. Nem fogom kockára tenni az életem akár mennyire is szeretem őt.
Amint elindult kicsit megnyugodtam. Elég jól vezetett.
-Megtudhatom hogy hova is viszel engem ? -kérdeztem mosolyogva.
-Nem . Mondtam hogy meglepetés szóval , nem árulhatok el semmit. -nevetett. Tetszik hogy ilyen titokzatos.
Egy ideig tényleg nem tudtam hogy hova mehetünk , de minél messzebb ment az erdőtől , annál jobban volt egy olyan érzésem hogy ezt nem kéne.
De amint elhagytuk a ' Welcome to Texas !' táblát feszengeni kezdtem.
-Hope... -kezdtem bele , de azonnal közbeszólt.
-Nem fogok veled ezen vitatkozni. Egy próbát meg ér. Nem érdekel ha veled nem lesznek hajlandóak szóba álllni majd én teszek róla hogy legyen kedvük. Nem boszorkánysággal. Megtudom győzni az embereket. -mondta , és már ott is voltunk.
Két éve nem jártam itt, és nem is terveztem hogy valaha vissza jövök ide. Hiányzott , de kitagadtak. Azt mondták sose jöjjek vissza. Részben örülök neki hogy idehozott Hope.
Hiszen ők a családom. Muszáj ezt megbeszélnünk.

10. Chapter-Farkas románc :3

..::Amy::..

Annyira új érzés volt ez a farkasos dolog nekem. Nagyon örültem mikor Connor felajánlotta hogy menjek el vele az erdőbe , de mint farkas hogy tudjon nekem dolgokat megmutatni.Na meg persze élveztem hogy vele lehettem. Annyira fura érzés volt Connorral lenni ,de annál furább mikor farkas voltam.
Mikor farkassá változtam fura módon nem éreztem semmit. Mintha egyik pillanatból a másikba változtam volna át. Egyik percben két lábon állok , a másikban pedig mancsok vannak a kezeim helyett és a földet kaparom. Valamiért még élveztem is hogy farkas lettem. A hallásom jobb lett és tisztábban láttam mint eddig.
Mindent meghallottam ami körülöttem történt. Azt hogy mit csinál Aria és Hope , hogy Ricky és a többiek megjöttek Connorékhoz és hogy az előttem álló barátom a nevemet mondogatja, nagyon halkan , mintha csak én hallanám, de hallom.
Felé fordítottam a fejem és egy nagyon gyönyörű farkas állt előttem. A bundája fehér volt, csak néhol voltak rajta szürke foltok a szeme pedig kékben csillogott, ami fura volt hiszen Connor emberi szemei barnák. Ha nem tudnám hogy a farkas aki előttem áll Connor akkor biztos sohasem jöttem volna rá.

Indulhatunk ? -kérdezte egy hang a fejemben. Én válaszképp vonyítottam egyet.Olyan volt mintha mindig is farkas lettem volna , és ez a vonítás a világ legtermészetesebb dolga lenne. Kicsit éhesnek éreztem magam , és egy kicsit messzebbről egy őzike illatát. Éreztem a friss vér illatát , és nem tudtam magamnak parancsolni . Mancsaim elrugaszkodtak a földről és célba vettem a finom illatú őzikét. Hallottam magam mögött Connort , amint utánam fut.
Nem törődtem vele csak azzal hogy attól az őzikétől a számban éreztem a vámpírfogaim , amint
belemélyedtnek a bőrömbe.Nem érdekelt hogy a vér végig csöpög az ajkaimtól az államig és be borítja piros színnel a bundámat. Csak is az az őz érdekelt. Egyre intenzívebben éreztem az illatát. Minden porcikám megfeszült. Körül néztem és megálltam. Tudtam hogy itt kell lennie valahol.
Amint oldalra pillantottam megláttam az agancsát ami egy bokor mögött helyezkedett el. Óvatosan oda lopozdtam. Amint pontosan a bokor mögött voltam , hátsó lábaimra helyeztem a súlyom és elrugaszkodtam. Még láttam amint az őz egy ijedt pillantást vet rám utána rávetődtem. Fogaim belemélyesztettem a nyakába , és éreztem ahogy a forró friss vér szét áramlik a számban. Olyan mámorító volt az íze mint még eddigi életemben semminek sem.
Amint az utolsó csepp vér is a számban landolt éreztem azt a nehézséget amit eddig a mancsaim között tartottam. Az őz ernyedt teste feküdt alattam. Odébb léptem és megnéztem hogy mit tettem .
Kioltottam egy ártatlan állat életét mert leragadott a hév. Azonnal vissza akartam változni . z sem érdekelt hogyha meztelen leszek , csak nem akartam ebben a bőrömben lenni. Ez volt az első dolog amit én öltem meg.
Amint arra gondoltam hogy ember legyek , eltűnt a szőr és ismét a régi vámpír magam voltam. Még így is éreztem az arcomon a vért. Nem akartam ezt érezni. Annyira bűntudatom volt. Összehúztam a  lábaim és a halott őzt bámultam. Éreztem ahogy könnyek kezdik áztatni az arcomat. Tiszta mocsok voltam. Véres és könnyes volt a fejem , A lábam sáros és földes az egész testem. Nem tudom hogy történhetett ez velem .
Egy héttel ezelőtt még a szüleimmel vacsoráztam a hétvégi házunkban , a többi milliomos barátunkkal , most pedig itt fekszem meztelenül a földön egy olyan halott állat mellett aminek én ontottam ki az életét.
-Amy ? -lépett a bokor mögül ki Connor emberi alakban. Én nem szólaltam meg. Ekkor rám terített egy lepedőt. Egy halvány, de őszinte mosolyt intettem felé amolyan köszönöm félét. Aztán a tekintete az őzre vándorolt. Nem kérdezett semmit, csak leült mellém , és hátulról átölelt.
-Mindegyikünkkel megtörténik hogy elveszítjük az irányítást. De egy idő után már tudni fogok kezelni. -próbált megnyugtatni.

-Connor te ezt nem értheted . -mondtam miközben a földet bámultam. -Te nem olyan vagy mint én. Hiába hasonlítunk én nem egy egyszerű farkas vagyok. Hibrid vagyok. Félig vámpír , félig vérfarkas. Nem érthetsz meg. Egyedül vagyok . -mondtam , mert rádöbbentem az igazságra.
-Ilyet sose mondj. -mondta és elém ült ezzel eltakarva előlem a halott állat látványát. Felemelte a fejem hogy a szemébe nézhessek. -Én mindig itt leszek neked. Sosem leszel egyedül. Értve vagyok ? -nézett rám.
Kicsit megkönnyebbültem hogy így gondolja. Bólintottam. Oda hajolt hozzám és megcsókolt.

-Ideje visszamennünk a többiekhez. –mondta és megragadott a térdem alatt a lábam és lapockáimnál és felemelt.

-Connor nem kell vinned , tudok én a saját lábamon is jönni. - mondtam miközben kicsit elpirultam.

-Tudom. De biztonságosabbnak érzem ha én vihetlek . –mondta mosolyogva. Én átkaroltam a nyakát és a fejem belefúrtam a vállába.

Így mentünk végig az erdőn. Egész csendesen telt az út, csak a recsegő faágakat , a levelek ropogását és a baglyokat lehetett hallani. Mikor a házhoz értünk már eléggé besötétedett , de bentről nevetgélést hallottunk. 

Connor egy apró mozdulattal belökte a hátsó ajtót és bevitt a nappaliba , ahol minden szem ránk szegeződött. 

-Úristen ! Jól vagytok ? -jött oda mellénk Hope. Jc is követte miközben a barátnője kezét szorongatta. Olyan aranyosak voltak. 

-Persze. Ha nem lenne gond tudnál kölcsönadni Amynek néhány ruhát . -kérdezte Connor. Hope csak hevesen bólogatott. 

-Nem nem lenne gond. Vidd fel a szobámba. -mondta Connornak majd felém fordult. -Találsz néhány törölközőt. Nyugodtan használd. Mindjárt én is felmegyek. -mosolygott kicsit idegesen, de nagyon erősen nézett a szemembe . Egy pillanatra mintha megint láttam volna az eseményeket , de amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnt ez az érzés .

Connor elindult az emelet felé , de még mindig nem volt hajlandó letenni a földre . Már nem is mondtam neki hogy tegyen le mert tudtam hogy nem tenné. Ez kicsit megnyugtatott. 

Tényleg törődik velem. Eddig nem nagyon ismertem még olyan embert aki igazán törődött volna velem, de Connor másmilyen. Gondoskodó. Mintha ez lenne a feladata. Gondoskodni a húgáról. Gondoskodni a falkájáról. Gondoskodni a területéről. Gondoskodni a családjáról. Gondoskodni rólam. A barátnőjéről. 

Amíg én ezen gondolkoztam felértünk Hope szobájába . Lerakott az ágyra és adott a homlokomra egy puszit. 

-Köszönöm . -mondtam mielőtt elment volna. 

-Érted bármit . -mondtam miközben a szemembe nézett. Lenéztem a padlóra és megvártam amíg kimegy . Elmentem Hope szekrényéhez és szétnéztem . Találtam néhány olyan ruhát amik jók lehetnek rám, kivettem őket majd egy törölközőt is és elmentem a fürdőbe. Bezártam az ajtót , és megnéztem magam a tükörben. 

Az arcomon lehetett látni a könnycseppek nyomát, a vér foltokban volt az állam alatt. Megnyitottam a vizet és alá álltam . Éreztem ahogy a hideg víz a testemhez ér, de nem érdekelt. Az arcomat megmostam, majd minden mást. Miután kész lettem felvettem azt a gatyát és pólót amit Hopetól vettem kölcsön. A vizes hajam felfogtam kontyba és lementem a földszintre. A többiek még mindig nevetgéltek mikor megláttak sem hagyták abba ami kicsit jól esett hiszen így nem kellett magyarázkodnom. 

Egész jól elbeszélgettünk mindenféléről. Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy már félig alszom Connor vállán. Hope már rég elaludt és Jc felment vele aludni. Még mindig olyan édesek. 

Az utolsó emlékem hogy Connor megfog és befektet az ágyába , majd mellém fekszik. 

9.Chapter -Gyakorlás

..::Hope ::..

Mikor felkeltem a fejem is fájt meg minden végtagom. Nem emlékszem semmire a tegnap estéből. Annyi van meg hogy Jc megcsókol a konyhapulton. Ezután minden kiesett. Semmire nem emlékszem. Arra sem hogyan kerültem a szobámba.
Megfordultam és Jc feküdt mellettem nyugodtan. Olyan aranyos volt. Megsimogattam az arcát , mire ő megmozdult.
-Jó reggelt. -mondtam mosolyogva. Jc nem mondott semmit csak mosolyogni kezdett.
-Neked is hercegnő. - nevetett és a kezét a derekamra csúsztatta. Ujjaival végig böngészte a testem amitől kirázott a hideg. Közelebb húzódtam hozzá és megcsókoltam. Hátára fordítottam majd ráültem és úgy folytattuk tovább.Miután barátom megunta ezt a pózt fordított a helyzetünkön , és én kerültem alulra.
Ilyenkor szeretem hogy francia ágyat kértem Connortól. Én Jc hajába túrtam amit mindig is imádtam csinálni, ő pedig a kezét a fejem mellett támasztotta. Olyan jó volt csak így a közelében lenni. Lábaim összekulcsoltam a lábainál, mire egyik kezével végig simított rajtuk.
Ezt a mi kis "aranyos" pillanatunkat Aria törte meg azzal hogy benyitott. Mind a ketten felé kaptuk a fejünket.
Ő elmosolyodott.
-Szuper . Már mind a ketten jól vagytok . -mosolygott és nem zavartatva magát bejött a szobámba. Mi Jcvel szétváltunk és felültünk az ágyon.
-Szia Aria. Neked is jó reggelt. -mondtam nevetve.
-Ja igen tényleg. Amúgy csak azért jöttem , mert féltem hogy még mindig rosszul vagy a tegnap esti dolog miatt. -mondta kicsit aggódó tekintettel Aria.
-Miért mi történt tegnap ? -kérdeztem úgy mind a kettőjüktől.
-Sejtettem hogy ez lesz. -mosolygott . -A vámpírok megtámadtak és Jc és Amy rosszul lett.Jc majdnem meghalt , de sikerült eltávolítanom minden mérget a szervezetéből. Egyszer csak szóltál nekem és kiderítette hogy hogyan tudod megmenteni Amyt , csak hogy az összes energiádat el kellett használnod. Én azt hittem belehalsz , de úgy tűnik hogy több van benned mint egy sima boszorkányban. -mondta őszintén.
-És mi lett Amyvel ? Mit csináltam ? -kérdeztem kicsit félve. Nem akartam hogy miattam haljon meg vagy valami.
-Hibridet csináltál belőle.-mosolygott. -Őszintén ez még nekem sem megy . -mondta a tenyerét bámulva. -Pedig én már mint mondtam több mint 200 éves vagyok.
-Akkor végül is Amyt megmentettem ? -kérdeztem. Bólintott.
-De attól függetlenül még gyakorolnod kell, szóval 10 perc múlva kint a házatok előtti réten. -válaszolt és kiment.
-Mi az a hibrid ? -kérdeztem Jc felé fordulva. Aki elképedve bámult.
-Az egy olyan lény ami vámpír és vérfarkas is egyben. De ezekről a lényekről még én is csak legendákban hallottam. Te pedig teremtettél egyet. -mondta . Megvontam a vállam.
-Sima ügy volt. Csak elájultam és kiesett 12 óra. -nevettem el magam. -Na most kérlek szépen menj ki hogy felöltözhessek. - fogtam meg a kezét és felhúztam.
Lebiggyesztette az ajkát és elindult az ajtó felé. Utána indultam , megfordítottam és meg csókoltam.
-Örülök hogy nem haltál meg . -mosolyogtam és kitessékeltem az ajtón.Ő elnevette magát adott még egy búcsú csókot az ajkamra és elsétált az ajtóm elől.
Felöltöztem és koncentráltam. Abban a pilanatban éreztem hogy a föld eltünik majd visszajön a lábam alatt. Kinyitottam a szemem és kint voltam az udvarol. Sikeres teleportálás.
Aria megtapsolt.
-Szép volt csajszi . Na akkor második lecke. Dolgok mozgatása. -mondta és a hátam mögül elő vett egy söröz dobozt. Felhúztam a szemöldököm . -Tegnap Kiannel iszogattam. -vonta meg a vállát és lerakta a lába elé a dobozt.

-Mit csináljak vele ? -kérdeztem .
-Zárj ki mindent a fejedből , és koncentrálj a dobozra és arra hogy elrepüljön. -mondta és hátrébb lépett.
Ránéztem az üvegre és amint csak arra gondoltam hogy elhajítom, már azonnal neki ment a fának.
-Azt hiszem akkor nehezebbeket kell csinálnunk.-nézett csodálkozva Aria.
-Tessék ? -néztem rá.
-Sokkal több van benned mint azt hittem. A pitiáner dolgok menni fognak , neked mintha olvasnod kéne.
-Honnan veszed ? -kérdeztem mert én viszont nem voltam benne biztos hogy jól gondolja.
-Mutasd a kezed . -mondta . Én kinyújtottam , mire ő megfordította . Ott volt rajta 10 kicsi madár. Ezt eddig észre sem vettem. Aria is megmutatta az ő kezét. Az övén csak 5 kicsi madárka volt.
-Úristen ! -mondta mikor meglátta a madarakat.
-Mi a baj ? -kérdeztem.
-Emlékszel mit mondtam hogy választanak köztünk a gonosz és a jó boszorkányokat ?
-Igen . -vágtam rá.
-Szóval akkor amikor tegnap megteremtetted a hibrided. Elájultál , vagyis meghaltál mert  megküzdöttek érted. A madár a jó boszorkányok jele. Szóval már te is olyan vagy mint én . Tehát tessék. -mosolygott, és a kezembe adott egy könyvet , ami nagyon kicsi volt, de amint kinyitottam az egyik oldalt, rengeteg sor jelent meg rajta .
-Ez mi ? -kérdeztem ás ránéztem. Annyira örült hogy én is boszorkány vagyok hogy láttam amint a nap ragyogóbban kezd sütni.
-A jó boszorkányok könyve. Mindenkinek van egy. Mióta átváltoztattalak nálam van. De a tied. Ha gondolsz valamire megjelenik benne. -mondta mosolyogva.
Odajött és megölelgetett.
-Annyira jó hogy már nem vagyok egyedül. -mosolygott.
-Ezt hogy érted ? kérdeztem és eltoltam.
-Hát tudod , alig vannak jó boszorkányok , de veled talán megváltoztathatjuk a dolgokat.
-Hogy érted ?
-A legnagyobb jel a tied az eddigi boszorkányok közül. Neked van a leghatalmasabb erőd, csak nem tudod kezelni. -szorongatta meg a kezem.
Én nem akartam hinni a fülemnek. Hogy én a leghatalmasabb varázsló? Kicsit Merlinnek érzem magam . most.

-De menőő. -mondtam .
Fegtam a kezem és felemeltem . Azzal együtt a levelek is jöttek a földről. Majd A nap is kicsit halványabban sütött. Aztán csak fogtam s elengedtem. A levelek le estek a nap pedig megint ragyogott.
-De király . -mondtuk egyszerre Ariával, majd bementünk a házba. Elég olt mára a gyakorlásból. Kicsit kifáradtam.
Amint beléptünk Kian letámadta a mellettem álló Ariát és lesmárolta. Én tátott szájjal néztem rájuk , de a többi srác is.Mosmtár mind itt voltak hiszen. Új farkas család tagjuk van akit nem láttam, sem a bátyám.
-Amy és Connor ? -Kérdeztem.
-Elmentek.-lépett mellém Jc és megcsókolt.
-Gyere ide Ricky hadd csókoljalak meg szerelmem. -hallottam Sam hangját. Én és Jc egyszerre röhögtük el magunkat. Megfogta a derekam és maga mellé húzott a kanaéra hogy hallgassam meg mit beszélgetnek.
Velem szemben Aria foglalt helyet Kian ölében.Belenéztem a szemébe és ő is az enyémbe. Ekkor megláttam benne Kiant amint szalad hogy megcsókolja.
Elmosolyodtam és figyeltem a beszélgetést.

8.Chapter- Elcseszett Csere

..::Hope::..

Olyan vicces volt nézni Kiant amint Ariat bámulja. Jc mögém állt és kezét összefonta a derekamon. Annyira jó hogy Connort nem zavarja a kapcsolatom Jcvel. Jc a nyakamba kuncogott amitől engem kirázott a hideg.
-He-Hello. -mondta Kian még mindig Ariát bámulva.
Ő oda ment hozzá és megfogta  Kian kezét.
-Aria Pieters. -mosolygott túl feltűnően Aria. Kian szemében láttam valamit amit akkor szoktam mikor Jc rám néz. Csillogás.
Odaléptem mellé és én is megfogtam a kezét, de semmi érdekes nem volt benne. Ránéztem az arcára , majd bele a szemébe és akkor hirtelen gy kép villant fel előttem. Épp Aria mosolygott rajta. Amint pislogtam a kép eltűnt és csak Kian értelmetlen fejét láttam előttem.
-Ez mi a franc volt ? Ti is láttátok ? -kérdeztem a szobában lévőktől, de mindenki értetlenül állt előttem kivéve Aria.
-Láttál egy képet egy személyről ? -kérdezte , gondolom direkt nem mondta hogy róla. Bólintottam.-Akkor te nem úgy látod a dolgokat ahogy én. Nekünk két fajtánk van. Akik érintésből tudnak szavak látni , és akik tekintetből bele látnak az emberek agyába. Te a másodikhoz tartozol. Ha koncentrálsz szinte mindent megtudhatsz az emberről úgy hogy ő észre sem veszi.Ha tudod kezelni olyan mintha gondolat olvasó lennél , csak képeket látsz. -mondta én pedig annyira örültem az úgymond "képességemnek " hogy ott vigyorogtam.
-Na jó. Először , te mit keresel itt ? Miről hablatyolsz ? -nézett Ariára Sam majd rám .-Hope neked meg miért kékes a hajad ? -nézett rám.
-Nem hiszem el miért mondja mindenki hogy....... ÓÓÓÓh . -mondtam mikor megfogtam a hajam hogy jobban megnézhessem . Egy nagyon sötét kék színt kezdett felvenni a hajam. Jc odajött hozzám és mosolyogva ültetett le a konyhapultra. Olyan fura volt, mert tök erős volt , de eddig ezt nem is vettem észre.
Épp mikor hajolt volna oda hozzám megcsókolni , akkor valaki betörte az ajtót. Kissé ideges lettem és ordtottam egy nagyot.
-Elegem van hogy rugdossátok azt a kicsseszett ajtót ! Nem lehetne hogy kopogjatok előtte? -kérdeztem , de amint az ajtó felé pillantottam visszaszívtam volna a szavaim.
2 vámpír állt az ajtó előtt , és engem , Amy-t és Ariat fürkészték. A srácok akik ott voltak mind Amy elé mentek , kivéve Kian aki Aria elé. Olyan aranyos volt. Hát .. végülis szerelmes belé.
Ekkor vettem csak észre hogy Jc előttem már átváltozik , de nem úgy mint mikor először láttam. Most neme sett össze. Állt és egy morgás kíséretében , már át is változott.
Ott állt előttem az én farkasom. Annyira bele voltam bolodulva abba srácba aki előttem állt hogy nem bírtam hogy ne nézzek rá és mosolyodjak el. Minden pillanatban bebizonyította hogy szeret és bármit megtenne értem mint most is. Ekkor megint  megszólalt a fejemben egy hang.
Figyelj. Ne ijedj meg, de a srácok és én mindjárt kinyírjuk ezt a két tagot , ha nem hajlandóak Amyt elcserélni a területért. 
Le esett az állam. Mi ? De hiszen Connor szerelmes Amybe.Még mielőtt bármit tehettek volna , belenéztem a magasabbik szemébe, és vártam hogy ő is az enyémbe. Koncentráltam és sikerült belátnom a fejébe. Hirtelen egy teremben lette és egy viszhang szólalt meg .
-Semmiképp nem kell nekünk az az újonc. Tartsák meg. A területet kérjétek. Ha kell öljétek meg a kiscsajt. Nyomás. -mondta egy elmosódott arcú férfi.
Megint visszatértem a valóságba , de akkor már a srácok tárgyaltak a másik sráccal. A magasabb rájöhetett valamire , mert még mindig nem akarta levenni rólam a szemét.
Hála égnek még időben szólaltam meg .
-Ne !-mondtam és mindenki megállt abban a helyzetben ahogy volt. -Nem kell nekik Amy ! A területet akarják. Mondtam idegesen . Jc megmordult és közelebb ment a vámpírokhoz , akik ledermedtek.

..::Connor::..

Mikor Hope megszólalt tudtam hogy igaza lehet  hiszen nem törne meg egy ilyen cserét a képleteivel , főleg most hogy Boszorkány lett, amit még mindig nem akartam elhinni.
Mióta átváltoztam azóta próbálom megvédeni ettől az egésztől , de azt hiszem ez elég rosszul megy hiszen most az egész közepébe huppant azzal hogy boszorkány lett. Semmi bajom velük és nem hibáztatom miatta Ariat mert tudom hogy a húgom csinált valamit nem pedig ő.
Hátra fordultam és vettettem felé egy olyan biztos ? pillantást . Ő bólintott, én meg vissza fordultam.
-Na mit is akartok ? -kérdeztem és elhúztam a kezemet.
-A területet. -mondta .Nem kellett volna. Jc mögülem azonnal nekik esett. Igen kicsit harcos szellemű a gyerek, e én bírom. Nekem sem volt más választásom , Rohanni  kezdtem ugrottam és már farkas alakban letámadtam a  másik vámpírt.
Már épp haraptam volna , mikor hirtelen megjelent előttem Amy és megharapta a gyereket. A srác miután megállít , elszürkült és össze esett. Amy oda ment a másik gyerekhez , aki éppen Jcbe harapott bele. Jc össze esett és láttam hogy változik vissza emberré. A srácok ijedten szaladtak Jchez , aki a földön vergődött.
Minden erőm arra összpontosítottam hogy bemenjek a lakásba és közben átváltozzak. Én már megszoktam a vele járó fájdalmat.
Amint beértem  már ember voltam. Felöltöztem és kivittem egy pokrócot.
Jc a földön vergődött Hope pedig megfagyva állt mellette. Oldalra tekintettem és annyit vettem észre hogy Amy is össze esik. Ledobtam a pokrócot és hozzá szaladtam. Megfogtam a fejét, alá nyúltam és szaladva bevittem a házba . Lefektettem a kanapéra és a konyhapultról leszedtem mindent hogy tudják hova rakni Jc-t.
Amint visszamentem Amyhez a többiek már hozták is be Jct és felrakták az asztalra. Nem aggódtam annyira miatta mivel itt votl Aria ai kitudja belőle szedni a mérget. Viszont Amyvel nem tudom mi lehetett a baj.
-Kicsim jól vagy ? -kérdeztem , miközben a haját hátra simítottam az eddiginél is fehérebb arcáról.
-Nem tesz jót ha egy másik vámpír mérge a szervezetünkbe jut, főleg ha még néhány naposak vagyunk. -mondta el-el haló hangon. Ekkor Hope térdelt le mellém.
-Jc jól lesz... Mi vna Amyvel ? -nézett ijedten a barátnőmre.
-Nem tudom. -válaszoltam őszintén.
Hope Ariara nézett. Szólt neki , mire a lány ráfigyelt. Ali telt el 5 másodperc Hope  pislogott és visszahajolt hozzám.
-Figyelj, van egy tippem. De ahhoz azt kell csinálnod amit mondok. Menni fog ? -kérdezte. Bólintottam.
-Rendben. Harapd meg , amjd adj neki a véredből.
-mi van ? -kérdeztem furcsán.
-Csináld ! -Ordított mögülem Aria .
Óvatosan megharaptam a nyakát ahonnan vér buggyant ki , majd megharaptam magam és a kezemen végig folyó vért a szájába csepegtettem.
-Menny innen ! -mondta Hope és odébb lökött.
Kezét Amy szíve felé rakta , majd becsukta a szemét. Abban a pillanatban Amy teste meggörnyedt és kicsit fel emelkedett. Hope haja a levegőben lebegett , a szeme helyén csak fehérség volt, és körülöttük fehér fal. Óvatosan vissza emelkedett Amy a kanapéra. Amint a teste a kanapét érte Hope össze esett és mozdulatlanul feküdt a földön.
Én nem tudtam mozdulni , de senki más sem a szobában. Mikor indultam volna Jc hamarabb ott termett a húgomnál és simogatta a haját. Amint megérintette a nyakát mintha megkönnyebbült volna.
-Csak elájult. Felviszem. Jóéjt. -mondta ölbe kapta a húgom , aki még mindig ugyan olyan mozdulatlan volt és felvitte az emeletre.
Én Amy mellé térdeltem. Az arca sokkal sötétebb volt mint eddig  bármikor mikor láttam. Mikor hozzá értem a teste nem hideg hanem olyan volt mint Hopenak. Emberi. Ariára néztem aki tátott szájjal állt a konyhapulton.
-Sikerült neki. -mondta elképedve. -Alig néhány órája boszorkány és sikerült neki. Ilyen nem létezik. Nem létezik. -ismételte.
-Miről beszélsz ? -kérdeztem már majdnem ordítva. -Mi sikerült Hopenak ? -de mielőtt válaszolhatott volna Aria . Hallottam valamit Amy felől.
Felé fordultam . közelebb hajoltam és hirtelen kinyílt a szeme. Olyan volt a szeme mint nekünk farkasoknak az átváltozás előtt , de amint kinyitotta a száját megjelentek a fogai .

7. Chapter - Boszorkány

..::Hope::..

Ma reggel sikerült rávennem Connort , aki a szokásosnál is boldogabb volt , hogy elhívjon egy boszorkányt ,hogy találkozhassak , vele mert nagyon kíváncsi voltam rá hogy hogyan is nézhet ki , meg volt egy tervem is amit nem mondtam el a srácoknak , mert lebeszéltek volna róla.
Annyira zavart hogy nem engedték hogy én is a világukba élhessek. Viszont a legzavaróbb az volt hogy a bátyám meghalt. Nem akartam elhinni mikor Jc elmondta. Olyan hihetetlen volt. Még arra az estére sem emlékszem mikor ez történhetett.
Este azt álmodtam hogy Connorral sétálok és egyszer csak megtámadta egy farkas és megölte . Én sikoltottam , de senki nem figyelt rám, elmentek mellettünk. Letérdeltem mellé és néztem ahogy kihuny a fény a szeméből.
Olyan rossz volt hogy nem tudtam semmit csinálni azért hogy megmentsem. Olyan délelőtt kettő lehetett mikor felkeltünk Jcvel.
Lementünk a nappaliba. Connor állt a konyhában és  Amy pedig az asztalnál ült mosolyogva.
-Mi a franc ? - kérdezett Jc , elengedte a kezem és leszáguldott a lépcsőn.
-Jc nyugi. Elmagyarázom. -mondta Con és leültette Jc-t a kanapéra. -Tegnap beszélgettem vele , és kiderült hogy nem rossz ember sőt a mi oldalunkon van. Azt mondta segít meg védeni Hope-ot és a területet , mint beépített ember .
-Ne aggódj , sosem ártanék a barátom húgának. -mondta Amy és mosolyogva Connor mellé lépett.
-Mi a f*sz ? -kérdeztük egyszerre Jc vel. Mind a hárman felém kapták a tekintetük.
-Hope értsd meg... -mondta Connor nyugodtan.
-Nem az a bajom hogy együtt vagytok , hanem hogy már szinte mindent eltitkolsz előlem. Mindig mindent később kell megtudnom , és nem is tőled.-mondtam könnybe lábadt szemmel.
Annyira elegem volt belőle.Évekig védett attól a világtól amiben élt. Sosem kérdezte hogy én mit szeretnék, mindig azt tette ami szerinte a legjobb volt nekem. De miért nem kérdezett meg soha ? Miért nem kérdezett meg semmiről? Amy nagyon jó fej lány lehet, semmi bajom vele, de akkor is , mintha a bátyám jobban szeretné már most azt a csajt mint engem, ami kiborít.
-Elmentem. -mondtam és lebaktattam a lépcsőn.
-Hope veled megyek! -állt fel Jc. Könnyes szemmel ránéztem miközben a pulcsim és a cipőmet vettem.
-Most szeretnék egy kicsit egyedül lenni , ha nem baj. -mondtam és kiléptem az ajtón. Futva indultam el a fához , ami a legmegnyugtatóbb dolog volt ebben a pillanatban.

Amint odaértem ledobtam , magam és elterültem a földön. Már vagy negyed órája ott feküdhettem , mikor egy árnyék jelent meg felettem. Egy tőlem maximum 1 évvel fiatalabb lány állt. Szőke haja volt és mosolygott.
-Szia. Te vagy Hope nem ? -kérdezte mosolyogva. Volt benne valami különleges , de nem tudtam mi is az.
-Szia igen. Te ki vagy ? -kérdeztem furcsállva.
-Aria. A Sethorwi erdő fő boszorkánya. -nyújtotta a kezét. Azonnal rájöttem hogy mit kell tennem.
Felálltam és a hátam mögött , megszúrtam a kezem egy tűvel amit a kezembe raktam , és megszúrtam a csaj kezét, majd kezet fogtam vele hogy a két seb összeérjen .
Amint a kezünk összeért,  az erdő és a mögöttem lévő fa elhomályosult , és egy lila vízszerű fal vett körül minket. Aria elmosolyodott. Éreztem ahogy adrenalinnal telítődik meg a testem.
-Gratulálok. Hivatalosan is boszorkány tanonc lettél. -mondta és elengedte a kezem. Azzal mintha ki gáncsoltak volna térdre rogytam. Az adrenalin amit éreztem , még mindig ott nyüzsgött bennem , mintha ki akart volna törni.
-Mi ez a furcsa érzés ? -kérdeztem és felnéztem rá. A szeme helyén egy fehér gömb helyezkedett el.
-Ez az erőd. Te döntöd el hogy mire használod. Minél régebb óta van a tulajdonodban annál jobban fogod tudni használni. -mondta mosolyogva , majd visszatért a kék szín és a pupilla a szemébe.
-Jár valami következménnyel hogy boszorkány vagyok ? -kérdeztem kicsit talán túlságosa izgatottan.
-Igen. Miután elvégezted a boszorkány képzést ami több év , de ha minden jól megy akkor csak 1 évig kell tanulnod, és vizsgát is kell tenned, az erőd ki kell magadból eresztened hogy a gonosz vagy a jó erők megbélyegezzék. Ha jó leszel , akkor te fogod segíteni a földet és gyógyítani a természet feletti lényeket , viszont ha rossz leszel magadnak kell megtanulnod azokat. Én jó vagyok azért tudom nekem mit kell tennem. Rossz boszorkánnyal még nem találkoztam Sethorwban .-Hadarta és felsegített.
-Waow. Egész izgalmasnak hangzik. -mondtam . -Nincs kedved eljönni hozzánk ? -mosolyogtam rá.
-Dehogynem . Alig várom hogy megismerjem Jc-t  és Connort főleg hogy milyen lehet egy vámpír-vérfarkas összeállítás. Ha 100 évente látok egyett. -megtorpantam .
-Hány éves is vagy ? -kérdeztem .
-214 . -mosolygott büszkén.
-Akkor hogy nézhetsz ki úgy mint egy 18 éves? -kérdezte csodálkozva . Megmozgatta az ujjait amiből fehér lángok jöttek ki.
-Boszorkány vagyok édesem.Tudok trükköket. -mondta mosolyogva. -Na de indulhatunk ? -nyújtotta felém a kezét.
-Tessék ?-kérdeztem furcsállva. Megfogta a kezem és megint éreztem azt az intenzív erőt mint 8 perccel ezelőtt.
-Csukd be a szemed és ne engedj el. -mondta . Hallgattam rá hiszen a tanárom, csak nem hazudna nekem.

Becsuktam a szemem és egy összefüggéstelen mondat jelent meg a szemem előtt. Aisep Derus Maepus. Amint elolvastam , a talpam alól kiesett a talaj. Meg szorítottam Aria kezét és egyensúlyoztam magam. Amint ez sikerült éreztem hogy megint talajon van a lábam.
Kinyitottam a szemem és a ház előtt voltunk. Elengedtem a kezét , és mintha zuhantam volna két emeletet, de nem estem össze csak a lábam rogyott egy kicsit meg.
-Nyugi  megfogod szokni. De már meg is van az első lecke. Emlékszel a szavakra ? -kérdezte. Bólintottam. -Na az a teleportálás varázsigéje. Először csak a házban adj meg külön helyszíneket és ha már úgy fog menni hogy nem érzed magad fáradtnak és nem ájulsz , el vagy nem fáj már semmid , akkor egyre nagyobb helyen teleportálhatsz. Ha már a rétre is vissza is fog menni, vesszük a következőt. Okés ?-mosolygott.
-Király. -mondtam és elindultam a ház felé.

..::Jc::..

Connor egész nap izgult. Én teljesen nyugodt voltam , mert tudtam hogy egy ilyen kis dolog miatt biztos nem csinálna semmi hülyeséget.
Egészen elszórakoztattam magamat. Először a telefonom játszottam , majd Hope szobájában fetrengtem. Tényleg nem nagyon tudtam mit csinálni nélküle. Inkább lementem és figyeltem az ajtóban hogy mikor jön meg Hope. Hála égnek nem kellett sokat várnom , mert nem sokára megjelent az ajtóban . Azonnal felugrottam . A háta mögött észrevettem egy ismerős személyt.
Megnéztem Hope ot .Mintha kicsit megváltozott volna. A szeme barna helyett zöldes lett, a haja pedig kékesebb színbe váltott, és mintha egy kicsit nagyobb lett volna az aurája , mint a mellette lévő lánynak. Elmosolyogtam és elröhögtem magam.
Sejthettem volna hogy ez lesz. Annyira aranyos volt. Ahogy csillogott a szeme. Engem nem zavart , de tudom hogy Connor mennyire fog kiakadni és akkor itt lesz egy kis vita.
-Szia kis boszi. -köszöntöttem , mire eltátotta a száját.
-Honnan jöttél rá ? -kérdezte miután megcsókoltam.
-Kék a hajad , a szemed pedig zöld , a csoki barna helyett. -mosolyogtam , bár lehet nem kellett volna mert Con el lökött tőle és megszorongatta a húgát.
-Hogy merészeltél Boszorkány lenni ? -kérdezte dühöngve.
-Semmi közöd hozzá. Ha neked is lehet titkolni dolgokat és nem mondasz el nekem szinte semmit akkor nekem miért kéne ? -kérdezte halál nyugodtan. Connor bólintott . Belenyugodott hála égnek.
-Szia Aria vagyok . -mondta az eddig idegen Boszorkány és  a kezét nyújtotta felém. Mikor megfogtam a  kezét, mintha a lelkembe látott volna egy pillanatig, majd elhúzta a kezét.
-De araaanyooos !Farkas lázad van . -mondta mosolyogva. Na jó ez a fogalom még nekem is új volt.

-Mivan ? -kérdeztem furcsán.
-A farkas láz mikor egy farkas szerelembe esik és már nem kell neki más csak ő . Ezt a boszorkányoknál Boszi szerelemnek nevezzük, a tündéreknél tündöklésnek , a vámpíroknál pedig semminél , mert még nem volt olyan vámpír aki élete végéig egy embert szeretett volna. -mondta és Amyre nézett .Aki a földet bámultam.
-Amúgy kinek köszönhetem a farkas lázat ? -kérdeztem , de már tudtam a választ , csak más szájából akartam hallani.
-Attól aki szintén bevésődött irántad. -mondta és Hopera tekintett, aki elpirulva a földet bámulta.
Oda mentem mellé és megcsókoltam.
Ekkor az ajtón berontott Kian meg Sam. Amint Kian Aria ra pillantott elállt a lélegzete. Na ezt megnézem.

6. Chapter - Gyülölöm hogy Szeretlek !

..::Connor::..

Miután Kian és Sam visszaértek a tasak vérrel elindultam a pincébe hogy én adhassam oda neki a vért.
Már vagy este 6 lehetett mikor visszaértek , és még hajnalban küldtük el őket. Nem tudom hol voltak, de hoztak vért úgyhogy inkább nem kérdeztem őket erről.
A tasakkal a kezemben nyitottam be a pincébe. Az ajtó mellett feloltottam a lámpát , mert nem volt kedvem a sötétben lemenni és őszintén bevallva , szerettem volna látni az arcát.
Amikor megláttam őt valami fura dolgot éreztem, nem gyűlöletet , hanem valami mást, mint mikor az ember szerelembe esik.
Óvatosan lépkedtem a lépcső fokokon. Minden egyes lépésnél megnyikordult. Mikor beszívtam a levegőt éreztem a dohos fal és a por illatát .
Amint a lábam földet ért , valami nekem jött és neki nyomott a falnak.

-Nem gondolod , hogy szar íze van a véremnek ? -kérdeztem mosolyogva miközben a hegyes fogait  nyakamhoz nyomta. Elhúzta a fejét és bólintott.
Kivette a kezemből a tasakot és a szoba másik végébe ült le egy székre.Én megfogtam egy másikat és leültem vele szembe. Rám nézett , majd végig rajtam .
-Nem mész ? Már ide adtad a vért. -mondta és feltépte a tasak tetejét.
-Nem . Bocsánatot , akarok kérni azért ahogyan viselkedtünk veled , csak tudod nem vagyunk hozzá szokva hogy vámpírok vannak a közelönkben és hogyan kell velük viselkedni. -mondtam neki. Ő szürcsölt egyet a vérből és undorodva rakta le az ölébe.
-Ennek ilyen szar az íze? Mi ez ? -kérdezte és ránézett a zacskóra.
-Vér. Embervér. -mondtam neki mire megint elhúzta a száját.
-Fúj. Undorító. -mondta én pedig tátott szájjal néztem.
-Nem szereted az ember vért ? -kérdeztem furcsállva. Mindenhol azt hallottam hogy ember vért isznak.
-Nem. Az csak hiedelem , csak ha nincs más akkor isszuk meg . Drakula meg egy hülye volt. Imádta ezt a szart. -mondta a zacskóra bökve és megint ivott egy kicsit.
-Ismerted ? -kérdeztem .
-Dehogy , csak hallottam ahogy a vezér beszél róla, hogy milyen jó spanok voltak. -mondta mire én elnevettem magam.
-Bocsi , de ez vicces. Tudod ki a te vezéred ? -kérdeztem mosolyogva. Ő olyan ártatlan fejet vágott mint egy ma született bárány.
-Nem .
-Huh , tényleg semmit nem mondtak el neked . Sajnálom. -mondtam és megfogtam a lábát.
Ő rám nézett és láttam ahogy a szeme alatt össze gyűltek. Eldobta a vért és hirtelen az ölemben termett.
Azokkal a gyönyörű barna szemeivel az enyémeket fürkészte ,majd beletúrt a hajamba.
-Gyűlölöm hogy az első pillanattól hogy megláttalak érzek irántad valamit . -mondta , én pedig megfogtam a derekát.
-Gyűlölöm hogy az első pillanattól kezdve szeretlek ! -mondtam , mire elmosolyodott és a vámpírfogai kivillantak . Olyan gyönyörű volt. Gyűlöltem hogy bele szerettem. Gyűlölnöm kellene nem pedig szeretnem ez így nem helyén való.
Mielőtt lett volna időm ezen gondolkozni az ajkait az enyémekre tapasztotta.

..::Jc::..

Egész nap Hope.al feküdtem az ágyában és tvztünk . Egyszer csak hirtelen felült és szembe fordult velem.
-Változtass át. -szólalt meg. Azonnal felkaptam a fejem .
-Tessék ? -kérdeztem .
-Változtass vérfarkassá. -mondta , most már hangosabban. Megfogtam a kezét és elmosolyodtam. Olyan törékeny .

-Kincsem ez nem olyan könnyű. -mondtam. -Először farkassá kell változnom ,majd megölnöm és mikor már kialudt a szemedből a fény meg kell harapjalak. Nem akarlak megölni.  -mondtam neki őszintén , ekkor láttam hogy elszomorodik és egy könnycsepp folyik végig az arcán.
-Akkor te és Connor már meghaltatok ? -kérdezte teljesen kétségbe esetten.
-Igen. Pontosan ugyanattól a sráctól.-mondtam , mire még egy könnycsepp kigördült a szeméből. Letöröltem. -Ezért ne sírj , hiszen itt vagyunk nem ? Nem kell aggódnod.
-De igen is aggódom , hiszen szeretlek titeket , de ti már halottak vagytok. -mondta szomorúan.
-Hope . -fogtam meg az arcát. Láttam a könnytől csillogó szemében az arcomat.-Mind a ketten itt vagyunk veled nem ? Látsz . Érzel. -mondtam és megcsókoltam. -Én örülök neki hogy meghaltam és farkas lettem hiszen így megismerhettelek.-mondtam és megint megcsókoltam. Mikor elengedtem , mintha támadt volna egy nagyon jó ötlete.
-Akkor , boszorkány leszek. -mondta .
-Az nem olyan könnyen megy. Ahhoz kell egy boszorkány aki téged tanít.De ami annál is fontosabb vért kell cserélnetek. Anélkül nem megy. -mondtam neki , mire ő megvonta a vállát .
-Nekem mind1 , de akkor is szeretnék a ti világotokba élni. -mondta és megcsókolt, azzal az ágyra döntve.
Kezzemmel a hátát simogattam , mikor elhúzodott. Beleharapott az alsó ajkába , majd felült.
-Álmos vagyok .-jelentette ki és befeküdt mellém. Magára húzta a takarót ,és alvást színlelet.Átkaroltam és megpusziltam az arcát . Elmosolyodott és magához húzott. Mosolyogva aludtam el az oldalán.

5 Chapter- Magyarázatok .... *

..::Jc::..

Egész este faggattuk a vámpírcsajt , de semmit nem tudott csak a nevét. Amy Lambert. Olyan hajnalban felmentem megnézni Hopeot és összefutottam Connorral az ajtaja előtt.
-Te meg ? -kérdezte tőlem . Láttam rajta hogy ideges.

-Most akarod neki elmondani az igazságot igaz ? -kérdeztem , és láttam hogy Connor sóhajtott egyet és bólint.
-Nem tudom hogy magyarázzam el neki hogy már évek óta hazudok neki és eltitkolom az igazságot. Haver gyere be velem és nyugtasd le a húgom. -mondta majd megmarkolta a vállam. - Amúgy haver nyugodtan összejöhetsz a húgommal látom hogy nagyon bír téged. -mosolygott . -Bejössz velem segíteni elmagyarázni ? -kérdezte.
-Persze haver bármikor és köszi az áldásod. -mosolyogtam rá.
Connor benyitott .Hope az ágyon ült és olvasott. Ami azért volt fura mert hajnali 4 óra lehetett. Ő sem tudott aludni.
-Szia húgi. Azért jöttük hogy magyarázatot adjunk minden kérdésedre. Rendben ? Bármit kérdezhetsz őszinték leszünk. -mondta Connor és leült vele szembe egy székre. Én leültemHope  mellé és megfogtam a kezét , ami jól eshetett neki mert elmosolyodott.
-Mióta vagy vérfarkas és mi a szereped a falkában , miért és hogyan  ? -kérdezte Connortól.
-Huh. Azóta vagyok farkas mióta ide költöztünk. Ezért is vesztünk össze anyáékkal mert már nem tekintettek a fiuknak. Én vagyok a falkavezér, mert én gyűjtöttem össze ezt a sok nyomit még akkor mikor ideköltöztünk és engem tekintettek vezérnek. Eleinte nagyon fura volt , de kezdem megszokni. -mondta némi gondolkodás után Connor.
-Huh hát akkor régóta. Miért nem mondtad el nekem soha ? -kérdeztem még mindig Connort nézve. Kezdtem azt hinni hogy haragszik rám, de a kezét nem húzta el.
-Mert féltettelek attól hogy megtámadnak a vámpírok , de ez felesleges volt , hiszen rájöttek hogy van egy húgom és elakartak rabolni. Féltettek attól hogy valami bántódásod esik ,és én azt nem tudtam volna eltűrni , mert a bátyád vagyok és a feladatom hogy megvédjelek. -mondta a semmibe bámulva Connor.
-Köszönöm hogy mevédtél , de igazán elmondhattad volna. Látod nem akadtam ki. -mondta , majd rám szegezte tekintetét ? -Mivel jár ez a farkasos dolog ?
-Hát rohadt fájdalmas átváltozni de mikor farkas vagyok sokkal jobb a világ.Az első átváltozásunktól számítva 5 évig kell változnunk át és közben öregszünk , de utána már nem . Én 25 éves koromban fogok megállni. Kianék 23 , Connor 25 , Ricardo is 25 , Ricky pedig már 1 éve 25 éves. Általában 20 éves srácok változnak át. Mi is fejlesztjük magunkat és Kian meg Sam még mindig azt csinálják, de mi már rég befejeztük. -mondtam és közben a kezét simogattam . Elmosolyodott és mintha kicsit megnyugodott volna.
-Milyen ilyen izéé... természetfeletti lények vannak , és melyik mit csinál ?-kérdezte és összekulcsolta az ujjaink.

-Hát vagyunk mi vérfarkasok , vannak még boszorkányok , tündérek és vámpírok. Ezek közül a boszorkány általában nekünk segít gyógyításnál , ilyen súlyos sebeknél , meg úgy a többi természet feletti lények , a tündérek , nagyon kicsik , de nagyon erősek ha harcról van szó. Ha egyszer meglátsz egyet , az biztos hogy beleszeretsz olyan aranyosak. De nagyon kell velük vigyázni mert veszélyesek. Még valamit szeretnél tudni ? -kérdezte Connor. Hope megrázta fejét .
-Con , magamra hagynál egy picit Jcvel ? -nézett kiskutya szemekkel Connorra. Ő bólintott adott egy puszit a húgának és kiment.
Hope Azonnal felém fordult és megcsókolt. Megfogtam az arcát és magamhoz rántottam. Ő beletúrt a hajamba . Alapjában véve nagyon finnyás vagyok ha valaki nyúlkál hozzá , de tőle nem bántam , sőt élveztem is. Egyre hevesebben csókolóztunk , mikor el kellett sajnos válnunk. Én derekán tartottam a kezem ő pedig még mindig a hajamat birizgálta. Kapkodtuk a levegőt és homlokunk összenyomtuk.
-Huh .. Ez tökéletes volt. -mondta zihálva. Én elnevettem magam .
-És még csak csókolóztunk. -nevettem el magam .

..::Hope::..

Miután Connor elmagyarázott nekem minden olyan dolgot amire kíváncsi voltam sokkal jobban megnyugodtam. Nem is különbözik a világunk , hiszen aligha néhány dologban tér el néhány dolog. Amint kilépett ,nem tudtam magammal mit kezdeni. Tegnap óta meg akartam csókolni Jc-t . Mikor becsapódott az ajtó , egyből ajkaira tapasztottam az enyémeket. Először megfogta az arcom , majd óvatosan a derekamra rakta a kezét. Én közben beletúrtam a hajába. Éreztem hogy bizsergek az egész testemben. Nem tudom hogy most ez azért volt , mert élveztem a csókot , vagy csak hogy egy olyan emberrel vagyok aki számomra eddig elérhetetlen volt. Miután éreztem hogy fogy a levegőnk, szétváltunk.
-Huh ez tökéletes volt. -mondtam mire Jc elnevette magát.
-És még csak csókolóztunk. -mondta . Én megráztam a fejem és felhúztam az ágyról. Nem értette , gondolom azt hitte hogy több is lesz itt mint csók. Haha .Talán , de akkor sem most.
-Lemehetek megnézni a vámpírcsajt ? -kérdeztem izgatottan. Tudom hogy a legtöbb ember nem így áll hozzá , de számomra ez az egész annyira izgalmas és új volt hogy mindenképp megakartam tudni mindent és a részévé válni.
-Persze , csak ne menj a közelébe , mert tuti hogy mindenképp megölne , vagy vámpírrá változtatna. -mondta és összekulcsolta az ujjaink. Én bólintottam és követtem őt a földszintre. A csaj a földszinten volt és Ricky állt előtte egy fakaróval a szíve elé döfve. Ahhoz képest hogy Ricky bármikor elszúrhatja a szívébe a karót elég nyugodt volt a csaj. Amint meglátott mintha egy kicsi nyugalmat láttam volna a szemébe.
Mindenki felénk kapta a fejét, ami kicsit vicces volt .Mikor ránéztem Kianre meg Samre ott kacsingattak Jcnek mellettem . Két őrölt gyerek.
-Na bökd ki hogy ki változtatott át és mikor ? -kérdezte Ricky eléggé idegesen.
-Nem tudom ki és mondtam hogy tegnap . Azért változtattak át hogy lelassítsunk titeket amíg elkapják őt . -bökött felém a fejével.
-Minek nektek a húgom ? -kérdezte túl nyugodt hangon Connor . Nem szokott így beszélni sosem , legalábbis csak az olyan emberekkel akik bejönnek neki , na de pont egy vámpír ? Nem hinném hogy bejönne neki.
-Mert a Húgod. Azt hitték hogyha elfogják akkor nekünk adod a területet.
-Minek nektek ez az erdő ? -kérdezte Ricky túl közel azzal a karóval a csaj szívéhez.
-Nem tudom , mondtam hogy nem mondtak el nekem semmit. Annyit mondtak lassítsalak le titeket amíg ők elhozzák a csajt. -mondta és még mindig engem bámult.
-Jólvan . Vigyétek a pincébe . -mondta Connor. A csaj riadt tekintettel nézett a bátyámra.
-Ne . kérlek .-mondta miközben Ricky megfogta a kezét és a pince felé vitte. Rángatózott de a srác erősebb volt nála.Kinyitotta a pincét és lelökte a csajt. Hallottunk egy apró sikkantást ,majd bezárta Ricky az ajtót.
-Most ezt miért kellett ? Legalább vigyetek neki vért. Elmondott mindent amit kell. -mondtam , mert úgy bátak szeény csajjal mint egy állat.
-Nem értheted ezt Hope mi ...
-Hozzatok vért. -mondta Connor Kiannek aki megszólalt.
-Mivan ? -kérdezte felhúzott szemöldökkel Kian.
-Menjetek el a kórházba és hozzatok kérlek vért. Ha meghal nem lesz már jó túsznak. -magyarázkodott.
-De Connor. -ellenkezett Kian. Sam megfogta a kezét.
-Gyere inkább, menjünk. Nemsokára jövünk. -mondták és kimentek az ajtón.
Jc megszorongatta a kezem. Ránéztem ő mosolygott.
-Szeretnél egy vérfarkassal járni ? -kérdezte nekem pedig nagyot dobbant a szívem.
-Igen . -mondtam azonnal. Jc elmosolyodott és meg csókolt.
-Gyerekek szobáara és ne előttem. -mondta Connor . Fogtuk magunk és felmentünk a szobámba.

4. Chapter - Ez nem egy álom 2/2...*

..::Jc::..


Elindultam az ajtó felé. A karmaim a fapadlón kopogtak. Az ajtó előtt elrugaszkodtam és morogva ráugrottam a vámpírokra. Lelöktem őket a ház előtti kis területre , és visszanéztem a házba, ahol az ablaknál Hope állt. Nem akartam hogy így lásson , főleg nem harc közben , de nem tehettem ellene semmit.

Láttam hogy egyszerre mind a hárman nekem indultak , ezért morogva nekik indultam . Hála égnek két újonc  és Brian volt ott akikkel könnyen el lehet bánni. Először a két újoncra vetettem magam . Az egyik megkarmolt , de leharaptam a kezét , a másikba pedig beleharaptam és megkarmoltam . Ők eléggé beszartak és elrohantak. Brian állt velem szemben még mindig röhögve. Még jobban morogtam és üvöltöttem egyet jelezve hogy ennek a személynek velem szemben vége lesz .
Elindultam futva felé és rávetettem magam . Láttam Brian arcán a félelmet mikor ráugrottam. Ő belém harapott ami miatt én felvonyítottam.Morogtam egyet és fogaimat belemélyesztettem a fejébe karmaimmal pedig a testét karmolásztam. Savanykás fémes íz töltöttem ,meg a számat , és éreztem ahogy elernyed alattam Brian teste. Leugrottam róla és néztem ahogy a teste elszürkül , ami azt jelentette hogy vége van.
Felnéztem a házhoz, de nem láttam az ablakba Hopeot.
Srácok  megöltem Briant de kettő elment. Hopenak el kellesz magyaráznunk hogy mi is történik. -mondtam és csak reménykedtem benne hogy a srácok hallják mit beszélek.
Haver emlékezz mit tanítottam . Láss bele a fejébe és farkasként magyarázd el neki . Megfogja érteni . Készítsd fel hogy társasága lesz. - mondta nekem Connor.
Óvatosan közeledtem a házhoz. Láttam amint Hope kitépi az ajtót és felém rohan. Először megijedt és meghátrált. Ezt nem akartam sosem. Nem akartam hogy féljen tőlem.

..::Hope::..

Elbújtam ahogy Jc kért. Hallgattam az eseményeket , és azt hittem valami rossz szerepjátékba keveredtem. Még mosolyogtam is az elején hogy biztos én leszek a túsz. Egyszer csak hirtelen össze esett Jc. Megijedtem és ránéztem. Ő eltátotta hogy nyugalom és ne aggódj , én egy alig láthatóan pillantottam.
Ezután elkezdett nyöszörögni , és láttam ahogy eltörnek a csontjai. Az ujjai helyett karmok nőnek , az arca megnyűlik és szr kezdi beborítani. Kicsit megborzongtam, de nem éreztem semmi olyat hogy menekülnöm kéne. Nem féltem tőle. Tudtam hogy nem akar bánta , és reménykedtem benne hogy csak bealudtam a vállán és nemsokára felébredek. Egyszer csak felmordult és neki esett a 3 srácnak. Mikor a hangok már kintről jöttek , felálltam és az ablakhoz rohantam. Kihúztam a függönyt és néztem ahogy a farkasbarátom rám nézett majd vissza a vámpírokra majd elkezdtek harcolni.
Nem akartam még mindig elhinni hogy létezhet olyan mint amilyet Jc csinált . De ha Jc vérfarkas biztosan nem titkolhatta Connor és a többiek elől.... vagyis akkor .... Connor is vérfarkas .
Ledöbbentem . Mikor mentünk a fához , mintha Jc emlékezne az útra és Connor is mindig aggódva engedett el egy kicsit oda. Most pedig nincs itt . Biztosan ott van.

Elindultam a kabátomért , és felvettem a futó cipőm. Én most oda megyek az biztos. Felhúztam magamra és ki mentem az ajtón. Ott állt előttem Jc , mellette pedig egy elernyedt és elszürkült (?) test. Meghátráltam. Jc felém jött. Ha tudta volna hogy nem tőle félek , csak attól a világtól amiben él .
Egyszer csak egy hang szólalt meg a fejemben , egy nagyon ismerős , és rekedtes hang.
Hope remélem nem ijedtél meg tőlem. Sajnálom hogy meg kellett ezt tudnod, de majd lesz időm elmesélni mindent , ha hozol nekem ruhát .-mondta az előttem álló farkas . Megráztam a fejem .
-Jc , nem vagyok az az ijedős fajta . Féltem Connort. Utána megyek. Nem akarom hogy baja essen, főleg azok után amiket itt láttam. -válaszoltam és elindultam az erdő felé, de Jc elém ugrott és kicsit felmorgott.
Hope , nem mehetsz utána. Ez nem egy álom . Nem ébredsz fel hogyha meghalsz , vagy megsebeznek . Ez az igazság. Ilyen világban élsz. -mondta nekem. Én mindenképp menni akartam. Ránéztem az előttem álló farkasra. Olyan színe volt a bundájának mint Jc nek a haja. Barna alapon fekete csíkokkal. Közelebb mentem hozzá elé guggoltam és megsimogattam .
-Akkor gyere velem. Egyszer megvédtél , most is megtudnál nem ? -kérdeztem , de Jc a távolba meredt hirtelen . Én is abba az irányba néztem. Morgott egyet , majd visszanézett rám. Belenézett a szemembe. Ugyanaz a szem , csak sokkal állatibb .
Szükségtelen. Megnyertük a csatát és Kian és Sam ejtettek egy túszt. Menj a házba én is mindjárt megyek , kicsit emberibb alakba . -mondta a farkas és megbökte az oldalam. Odahajoltam hozzá és megöleltem. Beletúrtam ujjaim a puha szőrzetébe . Megszagoltam . Vér , izzadság és erdő illata volt. Ő a fejét belefúrta a nyakamba . Elengedtem és be indultam a házba.
Leültem a kanapéra és visszagondoltam az előzőekben történtekre. Arra hogy egy órája majdnem csókolóztam Jcvel , most meg egy teljesen másik világban vagyok . Mintha eddig egy buborékban éltem volna , de most ki pukkasztottam a buborékot és tisztán látom a világot.
Épp ezen gondolkodtam mikor Jc lépett be a szobába. Felugrottam és a nyakába borultam.
-Annyira örülök hogy nincs semmi bajod. -mondtam és magamhoz szorítottam.
-Hát én nem mondanám ezt magamról. -tolt el magától és a kezére nézett. Láttam rajta a vámpír harapást. Kicsit megijedtem  , mert a könyvekben nagyon ár a farkasoknak a vámpír méreg és úgy szinte.

-Ugye nem fogsz meghalni ? -kérdeztem kétségbe esetten. Jc elnevette
-Nem , nyugodj meg.Csak kérlek hozz tejet és citromot. -mondta én pedig felhúztam a szemöldököm. -Mi az ? Kiégeti a vámpír mérget a testünkből. -mondta . Én egy ó-t alkottam a számmal és elmentem a hűtőbe a tejért. Kiöntöttem egy pohárba , és mellé raktam egy szelet citromot amit kivittem Jcnek.
-Köszönöm. -mosolygott rám. Citromot belefacsarta a tejbe , majd megkeverte. Eléggé undorító látvány volt számomra, bár Jc úgy itta mintha minden nap ezt inná.
Azon kaptam magam hogy Jct figyelem. Mikor megitta az egészet megtörölte az arcát és felém fordult.
-Hol is hagytuk abba ? -kérdezte mosolyogva. Elpirultam. Megint felé közeledtem , már a szánk majdnem összeért.
-Haza jöttünk. -ordított Ricardo. Azonnal szétrebbentünk. Láttam Jc dühös tekintetét amivel Ricardot pásztázta. Ricardo vetett rá egy bocsánatkérő pillantást majd követték őt a többiek. Kivéve Ricky. Én azonnal Connor elé szaladtam. Ő csak mosolygott először én is , majd elkezdtem ordítani.
-Mi az hogy nem mondtad el hogy vérfarkas vagy ? Hogy merészelted pont előlem titkolni? Ha Jc nem változik át , akkor sosem mondtad volna el ? -kérdeztem , Connor pedig ledöbbenve állt előttem.
-Nem tudom .. azt se tudtam hogy iylen hamar megfogod tudni hogy mi vagyok. -mondta Connor. Kinéztem az ajtóra és egy kicsit ijedt lányt fogott le icky . Őszintén megvallva nem volt erőm veszekedni Conorral , úgyhogy inkább csak odamentem Jchez a kanapéra és behuppantam mellé.
-Ki az a csaj ? -kérdeztem és fejemmel a barna hajú lányra böktem.
-Oh tényleg . Bejöhetsz. -mondta Connor és azzal együtt Ricky belökte a csajt , miközben a hátra szorított kezét fogta.
Felém mosolygott. Vissza mosolyogtam , majd eszembe jutott hogyha van egy túszuk akkor biztos harc is volt.

-Hozzak valakinek Ciet ? -néztem rájuk mosolyogva .
-Hogy mit ? -kérdezte mindenki egyszerre. A vámpír csaj csak a szemit forgatta.
-Citromos tejet .-mondta , mintha ez olyan egyértelmű lett volna. Connor oda jött mellém és megsimogatta a kezemet.
-Hope , szerintem te most menj aludni okés ? Sok volt ez mára neked, holnap mindent elmagyarázunk. Jc és én . -mondta . Én bólintottam. Jc felé néztem . Felé hajoltam és adtam az ajkaira egy puszit. Jc kicsit megfagyott ,majd elmosolyodott .
-Ezzel már tartozom egy ideje. -suttogtam hogy csak ő hallja , de mivel elég jó a hallása egy farkasnak gondolom mindenki hallotta.
Pirulva kullogtam be a szobámba , mert nagyon érdekel hogy mi folyhat itt lent , viszont nagyon fáradt is voltam. Bedőltem az ágyba  , levettem magamról a cipőm , és el is aludtam abban a pillanatban.

3. Chapter - Ez nem egy álom 1/2 ..*

..::Hope::..

Ma van az a nap hogy Jc vigyáz rám. Alig várom már , hiszen azóta nem találkoztunk mióta kimentünk a rétre. Connor tegnap egész nap ideges volt és járkált . Mindig ezt csinálja mikor telihold van, de ez most nem nagyon érdekelt hiszen csak arra tudtam gondolni hogy ma 4-től holnap valameddig velem lesz Jc. Olyan aranyos volt .
Lent ültem a nappaliban az otthoni cuccomban mikor csengetést hallottam. Gyorsan felpattantam mert ez csak egy embert jelenthet.

Oda szaladtam az ajtóhoz , kinyitottam és amint megláttam a mosolygós arcát , azonnal megöleltem. Ugyan olyan meleg volt mint máskor , pedig most nincs is kint meleg. Eléggé hűvös van és mintha feszültség is lenne benne.
-Hali csajszi. Kész vagy arra hogy szétunjuk a fejünk ma . -mosolygott amitől nekem is mosoly húzódott a számon. Nem tudom miért de mintha lenne köztem és közte egy kötelék. Mindig is bírtam de úgy voltam vele hogy a bátyám haverja biztos van csaja de neki nem volt. Aminek picit örülök valljam be.
-Hidd el nem fogunk unatkozni . Elterveztem a napot . -mondtam kicsit zavarba miközben megfogtam a kezét. Ránézett a kezünkre majd elmosolyodott.
-Na mondjad mit terveztél tündérke . -mosolygott rám , és végig húzta úját a tenyeremen.
-Kövess .-mondtam neki mosolyogva és felvonszoltam a lépcsőn , hallottam ahogy mögöttem elneveti magát úgyhogy sejtettem hogy tetszik neki hogy az emeletre viszem ...
-Jc ugye tudod hogy nem a szobámba megyünk . -álltam meg egy lépcső fokon. Ő alattam állt kettővel. Ujjainkat összekulcsolta.
-Nem érdekel tündérke , csak veled akarok most lenni. -mondta és megfogta a derekam.
Örültem hogy nincs itt Connor mert akkor biztos hogy nem íyg viselkedtünk volna Jcvel. Mikor vele vagyok , mintha önmagam lennék . Nem kéne félnem hogy meglátja ki is vagyok valójában , sőt azt a személyt szereti aki én vagyok. Bár igaz még semmi nincs köztünk , de akkor is olyan ó vele lenni még ha sosem leszünk együtt sem.
Kinyitottam az ajtót ami a teraszra vitt ki. Ott már én megterítettem az asztalon. Spagetti , meg egy sütis tál.
-Imádom a spagettit . -hallottam magam mögött egy hangot .
-Tényleg ? -kaptam felé a tekintetem. -Nem tudtam . Annyira örülök. Tetszik ? -kérdeztem. Lehet hogy kicsit nyomulós vagyok , de élvezni szeretném vele ezt a kis időt.
-Nem jobban mint te . -mondta és közel hajolt hozzám. Már azt hittem hogy megcsókol , mikor az erdő felől fura hangokat hallottam .  Jc oda kapta a fejét , és minden erejével a semmibe bámult , majd mintha egy kicsit megfeszült volna , de kezeit nem vette le a derekamról.

-Minden rendben ? -kérdeztem és az arcát néztem. Rám nézett és mintha a szeme egy macskáé lett volna , de amint pislogott már olyan volt mint a régi.
-Persze csak elbambultam. De együnk , mert kihűl a finom kajád. -mondta és ujjaival arcom alá nyúlt és mosolyogni kezdett amitől én is elmosolyodtam.
Leültem az egyik székre velem szemben pedig Jc foglalt helyet. Egész hamar elfogyasztottuk a vacsit . Mikor hirtelen megint mozdult valami a bokorban.

..::Jc::..

Megint meghallottam Ricardo lépteit. Annyira örültem hogy Connor oda küldte hozzánk. Összpontosítottam hogy lássam és halljam Ricardot .
Hála a srácoknak sikerült hasznomra váltanom a farkasos dolgokat , mint például sötétben látás , és tökéletes hallás.
Haver , már mindenki gyülekezik kint a réten. Menjetek be és ott romantikázzatok tovább sokkal biztonságosabb. - Gondolta magában a haverom . Imádtam mikor ilyen hülye , csak egy a baj. Ezt mindenki hallja a falkában , még Connor is.
Okés . Bemegyünk . Sok sikert haver , köszi az infót. -válaszoltam neki és hallottam ahogy elsiet. Visszanéztem Hope ra aki engem nézett. Elmosolyodtam és megfogtam a sütiket.
-Kezd hideg lenni , menjünk be .-mondtam , bár ebből a hidegből nem éreztem semmit , de láttam rajta hogy  fázik. Bólintott megfogta a tányérokat és bevitte . Én követtem majd magunk mögött bezártam az ajtót. Minden ajtót bezártam és ablakot , hogy még véletlenül se tudjanak bejönni a vámpírok ha véletlenül erre jönnének.
Lementem és Hope már a kanapén csücsült . Rám nézett és láttam azt a csillogást a szemébe amit mindig látok mikor rám néz.
-Hol voltál ? -kérdezte .
-Wcn. -mondtam neki , mire ő felhúzta az egyik szemöldökét.
-A sütikkel ?
-Nem azokat leraktam az ajtó elé. -mosolyogtam és mellé huppantam , de még mindig morcosan nézett.
-Jc .. -mondta fenyegetően.
-Najó . Bezártam minden ablakot és ajtót mert félek hogy megtámadnak a vámpírok . -mondtam neki , mire elröhögte magát. Ha tudta volna hogy komolyan beszélek.
-Jól van hiszek neked. Ne engedd hogy megtámadjanak a vámpírok . -mondta és mosolyogva a vállamra dőlt. Megfogtam a kezét ,és elkezdtem vele játszani. Olyan aranyos kicsi kezei voltak az enyémekhez képest.
-Jc miért vagy mindig ilyen meleg ? -kérdezte . Kicsit megfeszültem , de utána elengedtem magamat.
-Mert mikor veled vagyok , mindig felhevül a testem. -mondtam .
Ő elhúzta a kezeit és felém fordította a tekintetét.
-Jc én nem bírok tovább magammal. -jelentette ki és beleharapott az alsó ajkába ami annyira jól állt neki.

Elkezdtem felé hajolni. Már alig néhány centire voltunk egymástól , és éreztem azt a finom vanília illatot ami áradt belőle , és a forró levegőt amit szaggatottan fújt ki az izgalom miatt.
Ekkor valami fura hang megütötte a fülemet. Hope biztosan nem hallotta mert ugyan úgy közeledett.
Ekkor már hangosabb lett , és oda kapta a fejét. Egy kicsit szitkozódtam magamban hogy valamelyik hülye vámpír megzavarta azt a pillanatot amit már régóta vártam.
Minél több ideig ültünk csöndben annál közelebbről jöt a hang és két oldalról. Tehát tényleg nem egy vámpír jött. Megfogtam Hope kezét , ami remegett és megszorítottam.
-Hope figyelj most nagyon jól rám. Bármi is történjék , ígérd meg hogy nem avatkozol közbe. -kérleltem.
-Rendben , de áruld el mi folyik itt. -mondta kérlelően , mert vészesen közel voltak már a hangok.
-Először én kérdezek. Van két választásod . Le mész a pincébe és megvárod amíg érted megyek , vagy megbújsz a sarokban és nem szólsz bele semmibe és csöndben figyeled az eseményeket. -mondtam mert már az ajtó felől jöttek a hangok.
-Megyek a sarokba. -mondta és máris bebújt az egyik kanapé mögé , de még így is láttam hogy engem figyel.
Abban a pillanatban hogy megfordultam kirúgták az ajtót. 3 vámpír állt velem szemben és szemfogaik kint voltak arcukon látni lehetett az ereket.
-Hol van a lány ? -kérdezte az egyik .Megvontam a vállam és elröhögtem magam.
-Ház számot tévesztettek . Itt nincs semmi féle csaj rajtad kívül Brian. -röhögtem fel. Láttam az arcán hogy szíve szerint most azonnal szét tépne , csakhogy senki nem hívta .
-Farkas jobb hogyha most azonnal abba hagyod , vagy azonnal szét téplek. -mondta morogva.
-Mégis hogyan ? Tudtommal senki nem hívott be. -mosolyogtam. Láttam Brianen hogy mennyire ideges , ami az arcomra még nagyobb mosolyt csalt.
-Gyere ki farkas és küzdj meg velünk kint , ne játszd itt a menőt seggfej. -mondta Brian melletti srác.
Kezdtem egyre idegesebb lenni és láttam hogy Hope is ki kukucskált és pont engem látott ha most nem változok át , már nem lesz időm később , mert akkor kint szét tépnek. Hope ot nem küldhetem el ,mert akkor megfenyegetnék szegényt. Muszáj átváltoznom .

Becsuktam a szemem és arra gondoltam mikor farkas vagyok. A karmaim a földbe mélyesztem és elrugaszkodok , majd olyan gyorsan suhanok a fák között és csak az előttem lévő utat látom. Éreztem azt a bizonyos fájdalmat és össze estem. Ránéztem Hopera és láttam rajta hogy nagyon aggódik . Eltátogtam a nyugalom és ne aggódj szavakat , mire éreztem hogy még egy csontom eltörik , madj az összes többi. Megráztam magam és éreztem a bundám melegét .Oldalra pillantottam ahol Hope figyelt. Láttam hogy tátott szájjal néz engem és nem akar hinni a történteknek.

2.Chapter-Érzések ...*

..::Hope::.. 

Tegnap miután lezuhanyoztam a srácok elég hamar elmentek , amit sajnálok ,mert tényleg hiányzott már a társaságuk. Kiderült hogy 3 nap múlva Jc lesz a bébiszitterem bár már elmúltam 18 de nekem még mindig kell Conor szerint és sokkal jobban megbízik a haverjában mint bárki másban. Végül bele egyeztem , hiszen Jc eléggé helyes és hát mit ne mondjak ... szexi is , de ezt Con előtt inkább nem említettem. Mikor hazamentek mindegyik srácot megöleltem. Mikor Jcnél jártam egyből az illatára lettem figyelmes . Olyan illata volt mint egy farkasnak . Mikor ezt hangosan kimondtam mindenki röhögött , csak Jc állt kicsit ideges arccal előttem.
Miután a srácok elmentek Connorral egész nap tvztünk és punnyadtunk.
Mára is ezt terveztem , csakhogy mikor leértem a földszintre Con már nem volt sehol. Bár lehet azért mert elmúlt 14:10 is. Levágtam magam a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Közben ettem a szendvicsem amit reggelire csináltam magamnak. Egyszer csak valaki kopogott az ajtón Nem gyakran jönnek látogatók , úgyhogy gondoltam hogy Connor az és itthon hagyta a kulcsait. Elindultam ajtót nyitni , de előtte megtoppantam. Mi van ha nem Con ? Valahogy csak lerázom majd. Vagyis remélem . Ajtót nyitottam.Egy nagyon helyes srác állt az ajtóban , kezén egy fura gyűrűvel .
-Szia. Miben segíthetek ? -kérdeztem. Olyan fehér volt az arca mint egy halottnak sehol egy ránc , pedig biztos volt már 26 .
-Szia. Connort keresem . Be engedsz ? -nézett szét a lakásban . Én beljebb csuktam az ajtót hogy csak az én testem legyen ott.
-Nincs itthon . Hagysz neki üzenetet? -kérdeztem flegmán.
-Hmmm . Igen . Mond neki hogy most már tudom hogy néz ki a húga és alig várom hogy közelebbről megismerhessem .
-Bunkó .-mondtam és rácsaptam az ajtót. Kinéztem a kukucskálón , de a srác már nem volt ott.
Alighogy el léptem az ajtótól megint kopogtattak. Kicsit idegesebben mentem oda az ajtóhoz és már szinte kitéptem azt és úgy ordítottam az előttem állóra.
-Mit akarsz még ? - ordítottam majd rájöttem hogy nem is az a srác hanem Jc áll előttem ledöbbenve. Úristen , bocsi Jc. Nem direkt volt , csak az előbb itt volt egy nagyon bunkó srác. -Jc megfeszült.
-Hogy nézett ki ? -kérdezte.
-Hát fekete felzselézett haja volt, nagyon fényes bőre , öhm.. kicsit idősebb volt mint mi , fekete bőrdzseki volt rajta , és Cont kereste.
-Derek. -mormogta magába Jc , majd elővette  telefonját és pötyögött bele valami és zsebre dugta. Én mosolyogva néztem rá .
-Nincs kedved eljönni velem sétálni ? -kérdeztem reménykedve hogy lesz társaságom a mai napra.
-Persze van . Átöltözöl , vagy így pizsibe nyomjuk ? -mosolygott rám , mire én is el vigyorodtam.
-Átöltözök . Megvárnál itt ? 5 perc és ígérem már lent is leszek . -szorítottam meg a kezét ami tűz forró volt. -Úristen , nem vagy lázas ? -tettem fel a kérdést és fogtam volna meg a fejét de ő elhúzódott tőlem.

-Nem , csak kicsit melegem van . Na de siess öltözni , mert mérem ám az időt . Nem fogsz csalni . -mosolygott.
Olyan aranyos volt , hogy muszáj volt hallgatnom rá. Felszaladtam a szobámba és előkerítettem egy normális göncöt amit felvehetek. Végül sikerült össze állítanom egy nagyon jó kis szettet. Lerohantam Jchez aki tényleg az időt nézte.
-Indulhatunk. -ugrottam elé, mire ő kicsit meglepődött, de mosolyogva rápillantott még az órájára.
-4 perc 47 másodperc. Szép. Akkor induljunk. Hölgyem. -nyújtotta nekem a karját amit én elfogadtam . Bezártam a lakást és elindultam Jcvel sétálni.

..::Jc::..

Valamiért éreztem hogy el kell mennem Hopehoz mert valami nem stimmel és jól is sejtettem. Miután elmondta hogy Derek itt járt , aki a vámpír falka vezérnek a jobb keze egyből Connornak írtam hogy elviszem a háztól Hope ot jöjjenek oda a srácokkal és tervezzenek el mindent és írjon ha végeztek hogy vissza mehessünk.Belém karolt és elindultunk a rétre. Nagyon aranyos volt. Egész úton beszélt a farkasokról. Kicsit mintha eszembe jutott volna milyen farkasnak lenni , de gyorsan elhessegettem a gondolatot , mert nem akartam átváltozni. kb 30 perc séta után megérkeztünk a rétre.

-Gyere , menjünk a kedvenc helyemre . -mondta nekem. Sokkal jobban ismertem ezt a rétet mint ő . Minden teliholdkor ide jövünk ki harcolna a vámpírokkal. Nem tudom miért olyan fontos nekik hogy ez az erdő terület az övéké  legyen , mikor már több évszázada a farkasok területe. Gyorsan kivertem a fejemből a csatát és Hope után mentem inkább . Ő szaladva húzott a rét közepén lévő magas , lombos fához. Nekem is az volt a kedvenc helyem. farkasként , ha nem tudtam hova menni akkor csak ledőltem a fűbe , a fa alá és ott aludtam.
-Na itt vagyunk. -mondta és felém fordult hogy lerántson a fűbe, majd ő is leült mellém . Olyan édesen nézett ki . Az a gyerekes izgatottság a hangjában és a csillogás  a szemében sokkal szebbé tette.
Miről beszélek ? Ő a falkavezér húga... Csak vigyáznom kell rá.. Ha valami lenne .. tuti kirúgna a falkából Con.
-Mesélj magadról valamit . -nézett rám Hope azokkal a hatalmas barna szemeivel. Mindig is szépnek tartottam de eddig az ösztön hogy a vezér húga mindig elnyomta azt a vonzalmat amit érzek iránta , úgy tűnik hogy ez most kitörni készül .
-Mit tudsz rólam ? -kérdeztem és neki dőltem a fának .
-Jc Caylen a neved 3 éve haverkodsz a bátyámmal és hogy 21 éves vagy. -mondta azt amit szinte ránézésből is le lehetett venni.
-Igen, öhm Texasban születtem és az igazi nevem Justin , de mindenki Jcnek hív. 3 éve farkas.... rajongó lettem. -mentettem ki gyorsan magam abból hogy majdnem elszóltam magam neki. -Mikor a szüleim megtudták kitagadtak és így találkoztam Connorral ő is farkas rajongó csak angyon jól titkolja előled. Van 2 húgom meg egy öcsém de őket nem szoktam látni mivel a szüleim eltiltottak tőlük , hogy nehogy ők is szeressék a farkasokat. Miután találkoztam Connal segített elnyomni bennem ezt a rajongást , és most már csak néha szoktam olyan nagy fanja lenni. -mondtam el a sztorit , csak a vérfarkas szót kicseréltem .
-Én is imádom a farkasok. Képzeld van itt is az erdőben egy falka. Minden este hallom amikor vonyítanak , de van köztük egy , amelyiknek nagyon tetszik a hangja , bár még sosem láttam.-mondta elgondolkodva.
-Igen . Gyönyörűek . -mondtam és közben rá gondoltam ez alatt a szó alatt , de örülök neki hogy nem tudja hogy mi vagyok , mert talán másképp nézne rám .
-Jc Jól vagy ? -kérdezte ez a gyönyörű lány előttem.
-Annyira rosszul nézel ki. Biztosan nem vagy beteg? -kérdezte és megfogta a kezemet. Az ő keze az enyémhez képet hideg volt.Az egyik dolog amiből fel lehet ismerni a farkasok hogy borzasztóan forró a bőrük a farkas méreg miatt.
-Nem tényleg , csak mondom , melegem van. -mondtam neki és kicsit megszorítottam azokat a vékony,puha kezeit. Ő egy kicsit elpirult.
-Mit gondolsz rólam ? - mondta hirtelen. Felkaptam fejem és láttam hogy a szemembe néz.
-Szerintem ? -kérdeztem vissza mire alig láthatóan bólintott. Hagosan kifújtam a levegőt. -Szerintem gyönyörű vagy. Nálad szebb lányt még életemben nem láttam és nem etetlek . Elhiheted. Nem a szokásom . -mosolyogtam rá. Ő ebbe belepirult , amit olyan jó volt nézni.
-Szerintem is nagyon helyes vagy Jc. Olyan kár hogy alig szoktatok feljönni hozzánk. Miért ? -kérdezte és már a másik kezével is kereste az enyémeket.
-Nem gyakran járunk erre felé. -mondtam neki .

-Pedig mikor ide jöttünk olyan volt mintha kívűlről tudnád az utat . Mintha már ezerszer jártál volna itt. -mondta . Elmosolyodtam. Nem is tudja milyen sokszor jöttem ide . Ekkor megrezzent a telefonom. Érte nyúltam . Megnyitottam az sms-t .
Haver gyertek , Megvan beszélve minden. Con 
Elraktam a zsebembe a telefont és felálltam majd felhúztam és átkaroltam a derekát .
-Na menünk haza. Már 3 órája itt ülünk. -mosolyogtam mire neki le esett az álla.
-Olyan kevés időnek tűnt. -mondta őszintén. Megfogtam a kezét és elindultam vele vissza felé.
Egész úton szorítottuk egymás kezét és amikor rá néztem úgy mosolygott mint egy őrült , ami valószínűleg jót jelenthet.
Mikor a ház elé értünk észre vettem Ricky kocsiját. Elengedtem a kezét , amit ő kicsit furcsálta, majd bementünk a lakásba. Amint beléptünk mindenki ránk nézett.
Connor és Ricardo komoly arcot vágtak Ricky hátradőlt és figyelt , Kian meg Sam pedig kacsingattak nekem hogy milyen szerencsés vagyok hogy Hope velem jött.
-Hali. -köszöntem nekik. Hope egyenesen Cont ölelte meg . Bárcsak engem is megölelne .Nem tudom hogy Connornál miért nem vette még észre hogy milyen forró.
-Na mi mentünk is .Köszi hogy itt lehettünk. Hope örültem hogy láttalak . -állt fel Ricky és vele a többiek.
-Hé Ricky ma aludhatnék nálad ? -kérdeztem és megvakartam a tarkóm . Nagyon jóban vagyok Rickyvel de tudom hogy a barátnője nem nagyon örül mikor náluk vagyok.
-Persze. Samantha most az egyszer megnyugodhat. -mondta és rácsapott a hátamra.
Mindenki felállt és elindultunk kifelé.
-Héj. -szaladt ki az ajtón Hope. Odajött hozzám és megpuszilta az arcom.
-Köszönöm hogy lefoglaltál a mai napra. -mondta és vissza is ment a házba. A srácok úúúú-ztak meg cuppogtak én figyelmen kívül hagytam és beültem a kocsiba .

1. Chapter - Másmilyen..*

 ..::Hope::..

-Hope , gyere le ! Kész a reggeli . -hallottam bátyám ordítását a földszintről.
Lassan kinyitottam a szemem és körbe néztem. Nehéz még mindig megszoknom hogy az erdő közepén vettünk egy házat , de a táj és az idő mindenért kár pótól.
Bele bújtam a mamuszomba és lementem . Útközben megéreztem a frissen sütött tojás és pirítós illatát , ami csábítóan hívogatott a földszintre. Kettesével szeltem a fokokat , mivel a pocakom morogni kezdett hogy ez a finom étel miért nincs még vele.
Be sétáltam a konyhába , nyomtam a bátyám arcára egy puszit és leültem az asztalhoz , ami megvolt terítve két személyre .
Tavaly költöztünk el a szüleinktől , mivel valami bajuk volt Connorral amit nekem sosem mondtak el és mondták hogy választhatok, vagy megyek a bátyámmal és fizetik nekünk a lakás plusz havonta küldenek néhány száz dollárt fejenként, vagy maradok velük és mindent megkapok amit csak akarok de soha többet nem láthatom a bátyám. Az első mellett döntöttem. A szüleim csalódottak és idegesek voltak mikor Connort választottam de beletörődtek.
-Na hogy aludtál húgi ? -ült le elém Con és ezzel el is terelte a gondolataim a szüleinkről.
-Tűrhetően. Még mindig zavar este a farkasok üvöltése , de már kezdem megszokni . -Con amint meghallotta a farkas szót kicsit meg komolyodott . De ez a komolyság gyorsan áthaladt az arcán . Annyira titokzatos volt mindig de sosem zaklattam mert féltem hogy össze veszünk.
-Az jó. Amúgy baj lenne ha ma átjönnének a srácok. Lenne néhány dolog amit megbeszélnék velük . -mondta . Én elkezdtem enni és bólintottam mosolyogva.
Tökre bírom a haverjait , annyira .. hogy is mondjam .. őrültek. De mindegyik srác másik személyiség amit szintén nagyon bírok bennük, csak az a baj hogy nagyon ritkán jönnek , de csakis akkor mikor Connor hívja őket. Olyan mintha a bátyám lenne a banda vezér, pedig csöppet sem vezető típus, bár mindig megvédett mindentől ez tény és néha én is meg ijedtem tőle , de ilyenkor mindig hamar lenyugodott.
-Én bírom őket . Felőlem jöhetnek. -mondtam és megrágtam az utolsó falatokat. -Figyelj , Con elfutok a rétre majd vissza . Mire haza jövök úgy készüljek hogy itt lesznek a haverjaid vagy lesz időm zuhanyozni , meg átöltözni ?
-Öhm .. szerintem már itt lesznek , de ne zavarjanak oké ? Majd beszélek velük . -mondta komoly arca és a telója felé nyúlt. Felállt és mellém lépett . Megéreztem az illatát annyira jó illata volt.  Fenyő , óceán , virág és föld illata keveréke. Adott egy puszit az arcomra .
-Na jó futást . Várlak itthon , és ne törd össze magad .-mondta majd kiment a hátsó ajtón. Én megittam a kávét amit még elém rakott  és utána mentem fel a szobámba felöltözni a futáshoz. Felvettem a napszemüvegem és elraktam a telefonom hogy tudjam hívni a bátyám ha jövök vissza fele.
Bekapcsolta a zenelejátszót és dudorászva elindultam az erdőbe.
Amint kiértem az erdőbe az első az volt hogy szippantottam egy nagyot hogy a tüdőm meg telítődjön friss levegővel. Ezek után elindultam futni a rétre , amit az első naptól kezdve imádok . Mindig leülök oda egy kicsit és gondolkodom. Először kocogva , majd később már futva kerülgettem a fákat. Olyan 10 perc futás után , már nehézségek nélkül tudok egy huzamban futni.
Amint a rétre értem , ledobtam magam a magas fűbe és lassan lélegeztem . Közben meghallottam egy farkas üvöltését a hátam mögül , nagyon közelről. De mikor megfordultam , már csak azt hallottam hogy elfutott .
Elég fura , hiszen úgy tudom hogy a farkasok nem nagyon jönnek közel az emberekhez csak akkor mikor támadni akartak , ez pedig mintha a távolból figyelt volna .Ledőltem a rétre és csakis a farkas üvöltésére tudtam gondolni. Arra hogy milyen lágy volt a hangja mégis félelmetes és ijesztő.

..::JC::..

Annyira megijedtem hogy Hope észrevesz hogy azonnal futni kezdtem a házukhoz. Szerencsére Connor mindig tartott a fészerben néhány ruhadarabot  hogyha farkasként mennénk hozzá . Most nagyon kapóra jött. Mikor megláttam Hope-ot nem tudtam mást tenni csak üvölteni. Mikor izgatottak vagyunk , vagy boldogak akkor mi ezt csináljuk.
Megálltam a fészer előtt és elkezdtem rázni a bundám . Összpontosítottam hogy a földet ne a karmaim markolásszák hanem az ujjaim. Amint kellőképp meg volt  ,éreztem hogy roppan a gerincem. Összeszorítottam a fogaim és morogtam néhányat , ami átment nyöszörgésbe. Visszaváltoztam. Végig néztem magamon. Ahhoz képest nagyon tiszta voltam hogy egész éjszaka farkasként járkáltam az erdőben.
Felvettem egy rám valóruhát és elindultam a házhoz . Tudtam hogy amint beérek a házba érezni fogják rajtam a farkas szagot.
Bekopogtam az ajtón és hála égnek Kian nyitott ajtót. Ő az egyik kedvencem . Ő és Sam a tesója kevesebb mint fél éve lettek farkasok. Ők még nem nagyon tudják hogy ez nem egy nagy poén .
-Jc ! Haver .. -mosolygott majd megérezte a friss átváltozásom szagát. - Haver... Rég voltál ember mi ? -röhögött.
-Tudom farkas szagom van. -mondtam és beljebb mentem .
-Nem . Tényleg büdös vagy. Nem farkas szag , bár az is bőven van , de ez tuti valami más fajta bűz. -mondta röhögve és bezárta az ajtót. Elmentem a nappaliba és intettem mindenkinek , majd Connoron akadt meg a tekintetem.
-Használhatom a zuhanyt ? -kérdeztem. Olyan fura hogy mindig engedélyt kell kérnem hogy használhassam a dolgait, de eltűröm hiszen ő a falkavezér. Megszoktam hogy csak akkor jöhetek ide ha ő azt mondja hogy jöhetünk és csak akkor használhatunk dolgokat ha ő megengedi.
-Rendben. Amint leértél tárgyalunk. -mondta azon a komoly hangján amivel csak velünk beszélt. Hope előtt mindig annyira nyugodt és sosem érezzük a hangjában a feszültséget.
Elindultam a fürdő felé és útközben már öltözködtem hogy minél hamarabb lezuhanyozzak. Megnyitottam a zuhanyt.A forró vizet végig folyattam a testemen majd megmostam a hajam és minden mást.
Vissza öltöztem és szaladtam is le a srácokhoz. Felvettem a sapkámat és beültem Ricardo mellé . Amint elhelyezkedtem Connor megszólalt.
-Tudjátok , mindjárt itt a telihold ami egyet jelent. -mondta mi pedig sóhajtottunk egyet. -Harc. A vámpírok még mindig maguknak akarják ezt az erdőt , de mi nem adjuk nekik. Most kérnék egy önként jelentkezőt , aki vigyáz a húgomra .A vámpírok kezdenek elfajulni és féltem a húgomat. Na szóval ki maradna itt vele ? -kérdezte Connor. Mindenki felrakta a kezét kivéve én. Connor végig nézett rajtunk végül döntött.
-Jc . Te maradsz . -mondta .
-Miért ? Tudod hogy több hasznomat veszed a harcban mint bébiszitterként. -mondtam neki , mire ő csak elmosolyodott.
-Pontosan. Ha a vámpírok ide jönnek , neked egyedül kell elbánnod velük.-mondta amiben igaza volt, mert ha a vámpírok tényleg eljönnének őt túsznak fogni akkor biztosan nem 1-2 jönne hanem 4-5 en , ami azt jelentené hogy az ő csapatukból 10 en maradnának harcolni.
-Rendben. De mindenről tudni akarok , és engedélyt hogyha a vámpírok túl közel jönnek Hope-hoz átváltozzak előtte. -mondtam mire láttam hogy Connor elgondolkozik a hallottakon.
-Rendben. De csakis akkor ha túl közel jönnek és Hope-ot már máshogy nem tudod elbújtatni. -mondta a feltételeket . Én bólintottam és kicsit elmosolyodtam.
Ekkor becsapódott az ajtó és Hope jött haza. Most kicsit jobban megbámultam mint máskor. Végignéztem rajta. A haja a nyakához volt tapadva ,az arca piros volt , a szemei barnán csillogtak és mosolyogva szaladt oda a bátyjához. Egészen csinos. Mikor elengedte a bátyját felénk fordult.
-Sziasztok skacok. Mindjárt jövök le , csak zuhanyzom . -mosolygott ránk .
-Oké . Siess. -mondta Connor .

Egyszer csak megbökte az oldalam Kian.
-Haver te komolyan megbámultad Hope-ot ? -kérdezte mosolyogva.
Én csak bólintottam és beleharaptam az ajkamba , de nagyon vicces fejet vághattam mert még a mellette lévő Sam is szakadt.
Így belegondolva sokkal jobban vágyom már az igazi életre. Hope-ot megnézve sokkal jobban megnyugodtam . Neki nem kell amiatt aggódnia hogy bármelyik pillanatban parancsolhat a farkas énje hogy ideje átváltozni , vagy harcot vívni a területekért . Neki ez csak mese, fantázia. Nekem viszont az életem. Másmilyen vagyok , de büszke arra hogy ezekkel barmokkal vagyok olyan amilyen .