4. Chapter - Ez nem egy álom 2/2...*

..::Jc::..


Elindultam az ajtó felé. A karmaim a fapadlón kopogtak. Az ajtó előtt elrugaszkodtam és morogva ráugrottam a vámpírokra. Lelöktem őket a ház előtti kis területre , és visszanéztem a házba, ahol az ablaknál Hope állt. Nem akartam hogy így lásson , főleg nem harc közben , de nem tehettem ellene semmit.

Láttam hogy egyszerre mind a hárman nekem indultak , ezért morogva nekik indultam . Hála égnek két újonc  és Brian volt ott akikkel könnyen el lehet bánni. Először a két újoncra vetettem magam . Az egyik megkarmolt , de leharaptam a kezét , a másikba pedig beleharaptam és megkarmoltam . Ők eléggé beszartak és elrohantak. Brian állt velem szemben még mindig röhögve. Még jobban morogtam és üvöltöttem egyet jelezve hogy ennek a személynek velem szemben vége lesz .
Elindultam futva felé és rávetettem magam . Láttam Brian arcán a félelmet mikor ráugrottam. Ő belém harapott ami miatt én felvonyítottam.Morogtam egyet és fogaimat belemélyesztettem a fejébe karmaimmal pedig a testét karmolásztam. Savanykás fémes íz töltöttem ,meg a számat , és éreztem ahogy elernyed alattam Brian teste. Leugrottam róla és néztem ahogy a teste elszürkül , ami azt jelentette hogy vége van.
Felnéztem a házhoz, de nem láttam az ablakba Hopeot.
Srácok  megöltem Briant de kettő elment. Hopenak el kellesz magyaráznunk hogy mi is történik. -mondtam és csak reménykedtem benne hogy a srácok hallják mit beszélek.
Haver emlékezz mit tanítottam . Láss bele a fejébe és farkasként magyarázd el neki . Megfogja érteni . Készítsd fel hogy társasága lesz. - mondta nekem Connor.
Óvatosan közeledtem a házhoz. Láttam amint Hope kitépi az ajtót és felém rohan. Először megijedt és meghátrált. Ezt nem akartam sosem. Nem akartam hogy féljen tőlem.

..::Hope::..

Elbújtam ahogy Jc kért. Hallgattam az eseményeket , és azt hittem valami rossz szerepjátékba keveredtem. Még mosolyogtam is az elején hogy biztos én leszek a túsz. Egyszer csak hirtelen össze esett Jc. Megijedtem és ránéztem. Ő eltátotta hogy nyugalom és ne aggódj , én egy alig láthatóan pillantottam.
Ezután elkezdett nyöszörögni , és láttam ahogy eltörnek a csontjai. Az ujjai helyett karmok nőnek , az arca megnyűlik és szr kezdi beborítani. Kicsit megborzongtam, de nem éreztem semmi olyat hogy menekülnöm kéne. Nem féltem tőle. Tudtam hogy nem akar bánta , és reménykedtem benne hogy csak bealudtam a vállán és nemsokára felébredek. Egyszer csak felmordult és neki esett a 3 srácnak. Mikor a hangok már kintről jöttek , felálltam és az ablakhoz rohantam. Kihúztam a függönyt és néztem ahogy a farkasbarátom rám nézett majd vissza a vámpírokra majd elkezdtek harcolni.
Nem akartam még mindig elhinni hogy létezhet olyan mint amilyet Jc csinált . De ha Jc vérfarkas biztosan nem titkolhatta Connor és a többiek elől.... vagyis akkor .... Connor is vérfarkas .
Ledöbbentem . Mikor mentünk a fához , mintha Jc emlékezne az útra és Connor is mindig aggódva engedett el egy kicsit oda. Most pedig nincs itt . Biztosan ott van.

Elindultam a kabátomért , és felvettem a futó cipőm. Én most oda megyek az biztos. Felhúztam magamra és ki mentem az ajtón. Ott állt előttem Jc , mellette pedig egy elernyedt és elszürkült (?) test. Meghátráltam. Jc felém jött. Ha tudta volna hogy nem tőle félek , csak attól a világtól amiben él .
Egyszer csak egy hang szólalt meg a fejemben , egy nagyon ismerős , és rekedtes hang.
Hope remélem nem ijedtél meg tőlem. Sajnálom hogy meg kellett ezt tudnod, de majd lesz időm elmesélni mindent , ha hozol nekem ruhát .-mondta az előttem álló farkas . Megráztam a fejem .
-Jc , nem vagyok az az ijedős fajta . Féltem Connort. Utána megyek. Nem akarom hogy baja essen, főleg azok után amiket itt láttam. -válaszoltam és elindultam az erdő felé, de Jc elém ugrott és kicsit felmorgott.
Hope , nem mehetsz utána. Ez nem egy álom . Nem ébredsz fel hogyha meghalsz , vagy megsebeznek . Ez az igazság. Ilyen világban élsz. -mondta nekem. Én mindenképp menni akartam. Ránéztem az előttem álló farkasra. Olyan színe volt a bundájának mint Jc nek a haja. Barna alapon fekete csíkokkal. Közelebb mentem hozzá elé guggoltam és megsimogattam .
-Akkor gyere velem. Egyszer megvédtél , most is megtudnál nem ? -kérdeztem , de Jc a távolba meredt hirtelen . Én is abba az irányba néztem. Morgott egyet , majd visszanézett rám. Belenézett a szemembe. Ugyanaz a szem , csak sokkal állatibb .
Szükségtelen. Megnyertük a csatát és Kian és Sam ejtettek egy túszt. Menj a házba én is mindjárt megyek , kicsit emberibb alakba . -mondta a farkas és megbökte az oldalam. Odahajoltam hozzá és megöleltem. Beletúrtam ujjaim a puha szőrzetébe . Megszagoltam . Vér , izzadság és erdő illata volt. Ő a fejét belefúrta a nyakamba . Elengedtem és be indultam a házba.
Leültem a kanapéra és visszagondoltam az előzőekben történtekre. Arra hogy egy órája majdnem csókolóztam Jcvel , most meg egy teljesen másik világban vagyok . Mintha eddig egy buborékban éltem volna , de most ki pukkasztottam a buborékot és tisztán látom a világot.
Épp ezen gondolkodtam mikor Jc lépett be a szobába. Felugrottam és a nyakába borultam.
-Annyira örülök hogy nincs semmi bajod. -mondtam és magamhoz szorítottam.
-Hát én nem mondanám ezt magamról. -tolt el magától és a kezére nézett. Láttam rajta a vámpír harapást. Kicsit megijedtem  , mert a könyvekben nagyon ár a farkasoknak a vámpír méreg és úgy szinte.

-Ugye nem fogsz meghalni ? -kérdeztem kétségbe esetten. Jc elnevette
-Nem , nyugodj meg.Csak kérlek hozz tejet és citromot. -mondta én pedig felhúztam a szemöldököm. -Mi az ? Kiégeti a vámpír mérget a testünkből. -mondta . Én egy ó-t alkottam a számmal és elmentem a hűtőbe a tejért. Kiöntöttem egy pohárba , és mellé raktam egy szelet citromot amit kivittem Jcnek.
-Köszönöm. -mosolygott rám. Citromot belefacsarta a tejbe , majd megkeverte. Eléggé undorító látvány volt számomra, bár Jc úgy itta mintha minden nap ezt inná.
Azon kaptam magam hogy Jct figyelem. Mikor megitta az egészet megtörölte az arcát és felém fordult.
-Hol is hagytuk abba ? -kérdezte mosolyogva. Elpirultam. Megint felé közeledtem , már a szánk majdnem összeért.
-Haza jöttünk. -ordított Ricardo. Azonnal szétrebbentünk. Láttam Jc dühös tekintetét amivel Ricardot pásztázta. Ricardo vetett rá egy bocsánatkérő pillantást majd követték őt a többiek. Kivéve Ricky. Én azonnal Connor elé szaladtam. Ő csak mosolygott először én is , majd elkezdtem ordítani.
-Mi az hogy nem mondtad el hogy vérfarkas vagy ? Hogy merészelted pont előlem titkolni? Ha Jc nem változik át , akkor sosem mondtad volna el ? -kérdeztem , Connor pedig ledöbbenve állt előttem.
-Nem tudom .. azt se tudtam hogy iylen hamar megfogod tudni hogy mi vagyok. -mondta Connor. Kinéztem az ajtóra és egy kicsit ijedt lányt fogott le icky . Őszintén megvallva nem volt erőm veszekedni Conorral , úgyhogy inkább csak odamentem Jchez a kanapéra és behuppantam mellé.
-Ki az a csaj ? -kérdeztem és fejemmel a barna hajú lányra böktem.
-Oh tényleg . Bejöhetsz. -mondta Connor és azzal együtt Ricky belökte a csajt , miközben a hátra szorított kezét fogta.
Felém mosolygott. Vissza mosolyogtam , majd eszembe jutott hogyha van egy túszuk akkor biztos harc is volt.

-Hozzak valakinek Ciet ? -néztem rájuk mosolyogva .
-Hogy mit ? -kérdezte mindenki egyszerre. A vámpír csaj csak a szemit forgatta.
-Citromos tejet .-mondta , mintha ez olyan egyértelmű lett volna. Connor oda jött mellém és megsimogatta a kezemet.
-Hope , szerintem te most menj aludni okés ? Sok volt ez mára neked, holnap mindent elmagyarázunk. Jc és én . -mondta . Én bólintottam. Jc felé néztem . Felé hajoltam és adtam az ajkaira egy puszit. Jc kicsit megfagyott ,majd elmosolyodott .
-Ezzel már tartozom egy ideje. -suttogtam hogy csak ő hallja , de mivel elég jó a hallása egy farkasnak gondolom mindenki hallotta.
Pirulva kullogtam be a szobámba , mert nagyon érdekel hogy mi folyhat itt lent , viszont nagyon fáradt is voltam. Bedőltem az ágyba  , levettem magamról a cipőm , és el is aludtam abban a pillanatban.