20 . fejezet - A csata [ évadzáró ]

Sziasztok!

Hát eljött az évadzáró résznek az ideje is. Nagyon szépen köszönöm hogy az eddigi évadot figyelemmel kísértétek és remélem hogy a következő évadokat is nézni fogjátok. Ha végig olvastátok a rész annyit kérnék hogy írjátok meg komiba a véleményt az évadról, jót rosszat is elfogadok. :) 

Boldog gyereknapot, és Jó olvasást ! 

*Jc*

Amikor kiértünk a rétre azonnal megváltozott a terv.Connor közölte hogy senki nem marad hátul , mindenkit megölünk. Aria pedig ne a burokkal törődjön hanem azzal hogy Hopeot rakja biztonságba.
-Jc nagyon figyelj most rám . Neked kell itt maradnod és harcolnod. Majd én elviszem húgom. Miután visszajöttem , cserélünk . A házhoz viszem. Amint itt leszek te rögtön menj Ariához és  a húgomhoz . Értve vagyok ? -kérdezte.
Megértem hogy miért akarja ő elvinni a húgát, hiszen neki ő a legfontosabb és nekem is de hogyha harcolni kell és  én dühös vagyok akkor ezerszer jobb vagyok ez tény.
-Rendben. Van kitűzött célpont hogy kit nyírjak ki ? -kérdeztem mikor láttam hogy elővesznek egy pisztolyt.
-Az a pöcsfej aki Hope fejéhez tartja a fegyvert. -mondta majd felsorakozott mellettünk mindenki a falkából. -Háromra indulunk. -mondta Connor. Mielőtt lekezdhetett volna számolni , meghúzták a ravaszt, csak hogy a golyó nem a fejét találta el Hope-nak hanem az oldalát súrolta eléggé gázosan. -A kúrva életbe HÁROM ! - ordította Connor és mi mind elindultunk .
A szemem le sem vettem arról a mocsokról aki meglőtte a szerelmem. Valószínűleg neki is hirtelen jött hogy nem a fejét találta el , mert úgy nézett Hope-ra mint valami csodára. Mikor meglátta hogy felé közeledek azonnal futásnak eredt. Én is gyorsabbra vettem a tempómon és a srácot követtem. A vámpír területi erdőbe menekült . Sosem jártam még ott szóval nem volt nagyon sok ismeretem azzal az erdővel kapcsolatban. Hátra néztem hogy mögöttem mi folyik. A srácok épp a vámpírok fejét tépték le. Az egész rét vérben fürdött. Connor és Aria Hope ot rakták Connor hátára. Ekkor meg hallottam a vámpír lihegését. Lassan és óvatosan mentem a hang irányába. Valószínűleg azt hitte hogy megúszta mert nem mozdult arról a helyről ahonnan a hangot hallottam először.Már a  háta mögött voltam és még mindig nem hallott meg aminek nagyon örültem mert így meglepetés lesz számára a halál. Amikor már 1 méterre voltam tőle. Morogtam egyet , mire megfordult és én ráugrottam. Felettem voltam és már kezdtem volna el a darabolását  , csakhogy megkarmolt. Ránéztem a sebre a mancsomon de nem érdekel . Jobb lett volna ha hagyja hogy szimplán letépjem a fejét , de most már szenvedni fog az biztos.
Megharaptam a kezét és egy gyors mozdulattal kitéptem a helyéről. A vér elkezdett folyni onnan ő pedig hatalmasat ordított. El dobtam a  kezét jó messzire az erdőbe.
-Kérem ne ölj meg .-könyörgött alattam. Válaszként megfogtam a másik karját és azt lassan kezdtem el tépni. Hallottam amint a csontjai és porcai elválnak egymástól, majd ahogy a bőre szétválik . A srác már bőgött fájdalmában, amit megérdemelt. Eldobtam a másik karját is  jó messzire.
A szám és a bundám már tiszta vér volt , de még mindig túl nagy volt bennem az ideg. Ráraktam a mancsom a mellkasára és lassan végighúztam rajta a karmaim. a pólóján ott volt a karmaim nyoma és véres volt mindenhol. Tudom hogy hamar gyógyulnak , szóval ezzel elleszek egy darabig. Legalább addig amíg Connor vissza nem jön. A csávó már vért köpött .
-Ha tudnád milyen jó érzés volt lelőni azt a csajt. A vére meg a kezemen ...-mondta és becsukta a szemét és megnyalta a száját. -Ő volt a legfinomabb ember akinek a vére valaha a számhoz ért. -mosolygott a rohadék. Ok. Én nyírom ki őt. Rávicsorítottam arra a pöcsfejre , majd a fogam a nyakába mélyesztettem és rángattam hogy leszakadjon az a rohadt feje. Már az egész testem tiszta vér volt mikor végre letéptem a fejét. El léptem a teteme mellől és megnéztem mit csináltam. Ott volt egy megcsonkított test amelyiknek csak lábai és

mellkasa volt. Amint lenyugodtam egyre jobban kezdett lüktetni a bal mancsom. Ránéztem és a seb amit ejtett rajtam nem múlt el hanem egyre jobban folyt belőle a vér és egyre jobban lüktetett.
-Jc gyere ide a rohadt életbe ! -hallottam Connor hangját. A hang irányába néztem , de nem láttam tisztán hogy merre kéne mennem . Elindultam a hang irányába , de éreztem hogy nem vagyok valami jól. Minden percben neki mentem egy fának , mert nem tudtam egyenesen menni. Hála égnek hamar kiértem. Connor ott állt a réten Daviddel szemben és harcolt. A többiek körül vették őket és szurkoltak Connornak.
-Srácok . -mondtam nekik mire mindenki felém nézett kivéve Connort aki még mindig Daviddel harcolt.
-Úristen Jc jól vagy ? -kérdezte Ricky és felém rohant . Éreztem ahogy akaratom ellenére vissza fogok változni emberré. Ordítottam és nem bírtam vissza tartani a sírást.
-Haver , Mi a franc történt ? -ordított rám Kian.
Nem tudtam figyelni a hangjára csak a fájdalomra ami azzal járt hogy átváltozok. Sosem fájt még ennyire az átváltozás.
-Baszki srácok , én elviszem Jct Ariahoz. Amy gyere segíts . -mondta Kian aki segített nekem felállni . Amy feltolt az orrával Kian hátára . Megint éreztem ahogy a  méreg átfut az egész testemben és felordítottam.
-Meny már a kurva életbe is ! -mondta Ricky Kiannek , aki abban a pillanatban elindult futva. Nem éreztem semmit csak a fájdalmat . A külvilágot sem fogtam fel , mert minden kezdett elsötétülni körülöttem. Csak egy dolog járt az eszembe. Ha ma meghalok , meg kell kérnem Hope kezét.

*Hope*

Otthon a kanapén ébredtem , Ariavál az oldalamon. Kinyitottam a szemem és nem láttam egyik srácot sem a közelemben. Nem jutott eszembe hol lehetnek.
-Jó reggelt ! -nézett rám Aria mosolyogva.
-Neked is . A srácok ? -kérdeztem miközben felültem, de kicsit lüktetni kezdett az oldalam. Oda néztem és ott volt egy heg , de a lövésnek semmi nyoma... lövés.... Ránéztem Ariára aki már nyitotta volna ki a száját , de közbe vágtam. -Túlélték ? -néztem rá , de már könnybe lábadt a szemem. . Aria nyelt egyet majd megszólalt.
-Connor és a többiek karcolás nélkül túlélték és meg is nyerték a harcot. Viszont Jc-t megkarcolták. -mondta Aria mire nekem a lélegzetem elállt.
-De , de megtudod gyógyítani nem ? -néztem rá könnybe lábadt szemekkel.
-Már nincs annyi erőm , hogy az egész mérget kiszedjem a szervezetéből. Túl sok energiám ment arra hogy téged életbe tartsalak. -mondta a szomorú tényt.A szívem olyan gyorsan dobogott mint még soha.
-Én megtudom menteni ? -kérdeztem.

-Ha most varázsolni fogsz , egy ilyen nagyot , te is bele halhatsz és lehet hogy ő is meghal. -mondta a szomorú tényt .
Ekkor valaki kaparni kezdte a hátsó ajtót . Mind a ketten oda kaptuk a tekintetünk.
-Hope , hozz egy törölközőt, plédet , vizet és vödröt. Szükségünk lesz rá. Még valami. Tartsd addig életbe amíg csak tudod , vagy amíg Amy és Connor ide nem ér . -mondta miközben már ment az ajtóhoz. Én felálltam és elmentem először a konyhába hogy vizet és vödröt vigyek a nappaliba, majd a pincébe hogy hozzak törölközőt és plédet.
Mire visszaértem Jc már a kanapén feküdt . Amikor megláttam rám jött a bőghetnék , de vissza tartottam. Tiszta vér volt, a kezén pedig egy hatalmas karcolás volt, amiből egyfolytában fojt a vér.
-Hope Hozzad a törölközőt. -mondta Aria.
Futottam ahogy csak tudtam és letérdeltem Jc mellé. Láttam róla hogy nagyon rosszul van. Izzadt és kétpercenként összegörnyedt a fájdalomtól.
-Szia édes. Minden rendben lesz. Ígérem . -mondtam neki , miközben a haját elsepertem a homlokáról. Jc fájdalommal teli tekintettel rám nézett és próbált egy mosolyt erőltetni az arcára , de inkább összeszorította az ajkait és egy halk nyögést hallottam. Elvettem a vizet és kinyitottam a száját hogy igyon egy kis hideg vizet , de amint lenyelte , láttam hogy jön vissza ezért elé raktam a vödröt és kiadott magából mindent véresen.
Jc megfogta a kezem és magához húzott . Nem tudtam mit csinálni közelebb mentem hozzá és megcsókoltam könnyekkel teli szemmel. Amikor elhúzódtam láttam hogy próbál valamit mondani de annyira nagy fájdalmai vannak hogy nem tud megszólalni.
-Jc ne beszélj. Pihenned kell. Holnap minden rendben lesz. Oké ? -mondtam neki már sírva. Jc a tv felé mutatott az ujjával. Elengedtem és oda mentem a tvhez ,de nem tudtam hogy mit akar. Ránéztem és láttam hogy a tv alatti polc felé néz. Lehajoltam hogy oda nézzek mi lehet ott. Akkor megpillantottam egy kicsinyke dobozt. Elvettem és oda mentem Jchez. Megfogtam a kezét és néztem az arcát. Aria próbálta elállítani egy egyszerű varázsigével a vérzést de nem ment neki. Visszanéztem Jc arcára. Arra az arcra amit akár évekig is el nézegetnék. Arra az arcra ami számomra a boldogságot jelenti . Arra az arcra amelyet a szerelemem visel és aki most a legrosszabb passzban van.
-Nyisd Ki !-mondta, de annyira nehéz volt hogy utána vért kellett köpnie. Megfogtam a dobozt és kinyitottam ahogy kérte. Egy gyönyörű gyűrű volt benne. Ránéztem Jc arcára , majd a gyűrűre.
-Meg kéred a kezem ? -kérdeztem most már bőgve. Jc bólintott majd vért kezdett köhögni. -Aria csinálj már valamit egyre rosszabbul van. -mondtam sírva.
-Nem tudok , túl sokáig volt benne a méreg a testébe. Ha nem ér ide most azonnal Amy akkor nem biztos hogy túléli. -mondta már ő is a könnyeivel küszködve.
-Menj már akkor érte ! Én vigyázok rá ! Siess kérlek . -mondtam sírva és ráraktam a kezem a törölközőre amelyik a vért itatta fel Jc kezéről, a másikkal pedig az épp kezét markoltam. Arai kiment az ajtón én pedig kettesben maradtam Jcvel.
-Hozzád megyek.De egy valamit meg kell ígérned ! -néztem rá , és letöröltem az arcáról a vért . -Ott leszel az esküvőnkön és akkor is mikor a gyerekünket várom ! Túl kell ezt élned Jc . -mondtam már sírva és könyörögtem az életéért . Jc nyelt egy nagyot és bólintott . -Nem hagyhatsz magamra . Túl kell ezt élned ! Jc Szeretlek. -mondtam már bőgve. Jc a másik kezével megfogta a kezem és a gyűrű felé vezette a kezem. Megfogtam és oda adtam a kezébe hogy ő húzza rá a kezemre. Az arcához hajoltam és megcsókoltam , miközben ő felhúzta az ujjamra a gyűrűt.
-Szeretlek . -mondtam neki . Abban a percben éreztem hogy elernyed alattam és nem vesz levegőt többé. Becsuktam a szemem és rádőltem a mellkasára és csak bőgtem. Nem akartam elhinni hogy itt hagyott. Nem hagyhat itt .
-Jc .. Jc kérlek .-mondtam a könnyeimmel küszködve és az arcát simogatva. -Kérlek Jc ébredj fel . Nem hagyhatsz itt. Mi lesz velem ha te elmész ? Kérlek gyere vissza. -mondtam sírva. Mikor nem válaszolt bőgve a mellkasára borultam és csak bőgtem.

-Itt vagyunk . -mondta Amy és mellém lépett. Mikor meglátta az arcom látta hogy késő. -Még egy próbát megér. -mondta és megharapta Jc kezét ott ahol a sebe volt, majd a nyakánál és végül a mellkasánál.
-Már késő. -mondtam bőgve Jc arcát figyelve.
-Nem biztos. Te is hibriddé tudtál változtatni mikor semmi esély nem volt rá.
-De te még éltél ! Jc pedig ...-mondtam és ránéztem a halott vőlegényemre. -Ő pedig.... -mondtam és vettem egy mély levegőt. -Meghalt. Nincs visszaút a halálból. -mondtam szomorúan.
-De neked is sikerült visszahoznod őt  múltkor ! -mondta Amy.
-De az más volt. Én mágiát használtam és az összes erőm kellett hozzá . -mondtam már teljesen nyugodtan , de még mindig Jc arcát figyeltem és a kezem a mellkasán volt hogyha levegőt venne érezzem.
-Hope szerintem menj aludni . Rád fér. -fogta meg Amy a kezem.
-Engedj el ! Maradok .Lehet igazad van és felébred viszont akkor én itt szeretnék lenni mellette. -mondtam , és Amy elengedte a kezemet.
-Rendben akkor én most elmegyek és magatokra hagylak titeket. -mondta és felment az emeletre.
(...) Reggel Jc mellkasán ébredtem fel. Ami fura hogy a mellkasa emelkedett . Felemeltem a fejem és elmentem a konyhába. Csináltam magamnak egy kávét , és mikor belekortyoltam akkor esett le hogy Jcnek mozog a mellkasa. A kávét kiköptem a falra és a poharat is leejtettem a földre majd szaladtam Jchez.
-Jc ... Hallasz ? -kérdeztem miközben az arcát figyeltem. A véres törölközőt levetem a kezéről , és a seb bezáródott már csak a heg maradt ott. Jc vett egy mély lélegzetet és kinyitotta a szemét.
Akkor elkezdtem bőgni és agyon csókolgattam az arcát . Szegény nem tudott mit csinálni.
-Jó reggelt neked is .-szólalt meg mosolyogva rekedtes hangon
-Mi a fene történt itt ? -jött le Connor és Amy . Először engem néztek majd Jc-t . -Haver Jó reggelt ! -nevetett.
-Van egy jó hírem meg egy rossz. -mondta rekedten Jc .
-A rosszal kezd. -mondta komoly arccal Connor.
-El kéne innen költöznünk. Nincs kedvem még egyszer meghalni . -mondta mosolyogva az immáron élő vőlegényem.
-Jól van haver. Benne vagyok. -mosolygott Connor. -Mi a jó hír? -kérdezte miközbe a konyhába indult .
-Öhm... Megnősülök. -mondta . Connor felénk nézett és elmosolyodott .
-Gratula haver. Remélem hogy komolyan is gondolod ! -nézett rá.
-Ennél komolyabban nem is gondolhatnám.